A Föld természeti állapotát felmérő Élő Bolygó Jelentés 2006 szerint az emberiség ökológiai lábnyoma, amely azt méri, hogy életmódunk milyen hatással van a természetre, 1961 és 2003 között háromszorosára nőtt. Az egy főre jutó átlagos ökológiai lábnyom 2003-ban 2,2 hektár volt. De ha megnézzük, hogy a Földön 11,3 milliárd hektár biológiailag aktív föld- és tengerfelület van és 6,1 milliárd ember, akkor kiszámítható, hogy valójában minden emberre 1,8 hektár jut. Ez a túlhasználat a Föld természeti tőkéjének gyors feléléséhez vezet, hiszen már most 25 százalékkal több természeti erőforrást használunk, mint amennyit a természet regenerálni képes. 2001-ben ez az arány még "csak" 21 százalék volt. Különösen a fosszilis energiahordozók fogyasztását mérő energialábnyom növekszik aggasztóan. 1961-2003 között ez kilencszeresére nőtt. Az országok ranglistáján hazánk a 32. helyen áll, 3,6 hektáros ökológiai lábnyomával. Bolygónkra a legnagyobb terhet az Egyesült Arab Emirátusok, az Egyesült Államok és Finnország jelenti, de szorosan mögöttük van Kanada, Kuvait és Ausztrália is.

A biológiai sokféleség változását az úgynevezett "élőbolygó-index" méri 1313 gerinces faj - 695 szárazföldi faj, 344 édesvízi és 274 tengeri faj - állományának megfigyelése alapján. A populációváltozás nyomon követése alapján elmondható, 1970 és 2003 között egyharmaddal csökkent a gerinces fajok száma. A szárazföldiek 31 százaléka, az édesvíziek 28 százaléka, a tengeriek 27 százaléka tűnt el ebben az időszakban, Magyarországról például a viza és a törpesas.

"Nem lesz könnyű életszínvonalunkat úgy emelni, hogy közben csökkentjük a természetre mért káros hatásokat. Vagy a romboló túlfogyasztást választjuk, melynek szörnyű következményeit már látjuk, vagy rákényszerülünk a fenntartható életvitelre" - értékelte a jelentést Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója. (Ö. Z)