A szociológus problémának nevezte, hogy míg a meghirdetett Új egyensúly program kezdeti célja a költségvetési takarékosság és az igazságosabb teherviselés volt, amit a jobb helyzetűek nagyobb megadóztatásával, a rosszabb helyzetűek kompenzálásával célzott meg, az azóta hozott intézkedések leginkább csak takarékossági célokat szolgálnak, "törekvései között már nem evidens az igazságosság".

A szociológus arról is beszélt, hogy téves az a politikában megjelenő gondolkodás, amely az állami újraelosztás csökkentését szorgalmazza. "A nemzetközi és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy az erős állami jóléti rendszerek - magas adók ellenére -   jobban szolgálják a gyors gazdasági növekedést és versenyképességet, mint a megcsonkított közszolgáltatások. A piac jótékony hatása a mai magyar szegénység csökkentésében nem várható: a gazdasági növekedés hozadéka eddig sem áradt szét a társadalom egészében " - jelentette ki.

Az akadémikus szerint a cél inkább a tisztességes adóztatás, adófizetés és a színvonalas közszolgáltatás megteremtése kellene, hogy legyen. Olyan közszolgáltatás, iskola, egészségügy megteremtése, amelyből nem kell kimenekülnie az embereknek. Ez leállítaná azt a folyamatot, amely során a jobb anyagi körülmények között élők - magasabb színvonalú közszolgáltatást választva - kiveszik gyereküket például az állami iskolából, elindítva a másik oldalon a gettósodás folyamatát. Ez az út az akadémikus szerint rövid távon ugyan többe kerül az államnak, hosszú távon azonban megtérül.

A konkrét intézkedések kapcsán elmondta, hogy a minimálbérre bejelentett vállalkozók járulékterheinek növelését jelentő intézkedés nem elég árnyalt. "Igaz, hogy az idetartozók fele hamis adatot vall be, a másik fele viszont olyan vergődő kisvállalkozó, aki nem lesz képes magát fenntartani" - állítja Ferge Zsuzsa. Az akadémikus szerint nem lenne szabad ezt a két csoportot egységesen kezelni. Mint mondta, a "vergődő" kényszervállalkozói réteg még a hangját sem tudja eléggé felemelni, mivel nincs hatékony érdekképviselete. Ferge Zsuzsa becslései szerint a jelenleg a minimálbért bevalló 400 ezer vállalkozó közül 150 ezerre tehető a kényszervállalkozók száma, akiket megterhel az intézkedés.

Az akadémikus a középső áfakulcs 15-ről 20 százalékra való emelése kapcsán elmondta, hogy az várhatóan valamivel jobban érinti majd a szegény családokat és a gyerekes családokat, mint a jómódúakat. Becslései szerint az áfakulcs emelése önmagában 1-2 százalékot von el havonta a jövedelmekből, de annak áttételes hatásával együtt érzékelhető növekedést vonhat maga után a fogyasztási kiadásokban.

Ferge Zsusa úgy véli, hogy az öngondoskodásra való hivatkozás egy olyan országban, ahol a társadalom ötven százaléka nem tud önmagáról gondoskodni, társadalmilag és gazdaságilag is "káros gondolat". "Ahol van 4 millió kereső és 6 millió nem kereső, ha egyáltalán csurog valami fentről lefelé, akkor azokhoz jut el, akik aktívak, és közülük is azokhoz, akik jó munkahellyel rendelkeznek" - állítja. (MTI)