- A tervek szerint a zirci apátság kőtárának kibővítését követően egy új kiállításon a nagyközönség is megismerkedhet majd a középkori monostorból és templomból meg-maradt kőtöredékekkel, valamint a nemrég elkészült, háromdimenziós képekkel, illetve animációval - tudtuk meg Benkő Csaba építész-grafikustól, aki az elmúlt években elvégezte a XII. század végén épült egykori zirci ciszterci apátsági templom virtuális rekonstrukcióját.

A III. Béla király uralkodása alatt épített zirci monostor a XVI. század közepéig kiemelkedő szerepet játszott a ciszterci rend életében, a török hódoltság ideje alatt azonban a bakonyi apátság folyamatosan elnéptelenedett, a templom és a rendház nagyrészt elpusztult. A szerzetesrend a XVIII. században vette ismét birtokba Zircet, ekkor épült a jelenleg is álló barokk templom és monostor.

- Az elpusztult középkori templomról számos forrásból van ismeretünk - mondja Benkő Csaba. - Így például az 1700-as évekből olyan írásos emlékek maradt ránk, amelyek az egykori apátság és templom építéséről készültek. Azt is tudjuk, hogy a régi építőkövek jelentős részét felhasználták a barokk kori építkezéshez, s ez megnehezíti a régészeti leletek felkutatását. Szerencsére az 1912-13-as, nagyszabású régészeti feltárás során rekonstruálhatóvá vált a templom és a monostor alaprajza, amely jó kiindulási alapot adott a virtuális rekonstrukcióhoz.

A legfrissebb régészeti szenzációról tavaly lapunk is beszámolt: a közeli bevásárlóközpont építése során rábukkantak egy 1720 körül épült vízimalom romjaira, amelyből mintegy hatvan darab olyan faragott kő és kőtöredék került elő, amelyek egykoron a középkori templom alkotóelemei voltak. Az újonnan megtalált, bimbós oszlopfők, oszlop-gyűrűk, valamint a hat méter átmérőjű rózsaablaknak az előkerült elemei jelentős segítséget nyújtottak a kutatóknak a virtuális rekonstrukció egyes részleteinek a pontosításához.

Benkő Csaba kérdésünkre válaszolva elmondta: a virtuális épületrekonstrukció Magyarországon még kezdeti szakaszban van. A módszer elsősorban olyan művészettörténeti feladatok megoldásához nyújt segítséget, amikor nincs mód az adott építészeti emlék teljes rekonstruálására, azaz tényleges újjáépítésére. A vir-tuális rekonstrukcióhoz komoly informatikai, építészeti és művészettörténeti ismeretekre van szükség, a számítógépes munkafolyamat fő célja pedig egy olyan dokumentáció létrehozása, amely meghatározó segédanyaga lehet a további kutatásoknak.

- Az elkészült képekből és az animációból arra következtethetünk, hogy minden valószínűség szerint hogyan nézhetett ki kívül és belül az egykori zirci apátság - folytatja Benkő Csaba. - A háromdimenziós képek szükségszerűen nem tekinthetők véglegesnek, hiszen az eddig elő nem került épületrészek megalkotását analógiával, azaz a középkorban épült más ciszterci monostorok építőelemeinek a behelyettesítésével oldottam meg. A virtuális rekonstrukció módszere ugyanakkor lehetőséget nyújt arra, hogy bármilyen további régészeti feltárás eredményeit később fel lehessen használni a most megalkotott képek finomítására, kiegészítésére.

Az animáció szerint így nézett ki belülrõl az apátság