Bolognai rendszer a felvételi tájékoztatóban
Ezzel a jó tanáccsal harangozták be december 15-én az Oktatási Minisztériumban a 2006-os felvételi tájékoztató megjelenését. A könyv már csak a bolognai folyamatnak megfelelő szakokat tartalmaz, vagyis a tovább tanulni vágyók - a művészeti területet kivéve - már nem találnak benne külön egyetemi vagy főiskolai képzéseket, csak úgynevezett bachelor szakokat. A diákoknak először ezekre a BSc-vel vagy BA-val jelölt szakokra kell felvételizniük, majd innen léphetnek tovább a masterképzésekre - de csak 35 százalékuk -, illetve a legfelső szintre, a doktori fokozatra. A jogász, az orvosi, a fogorvosi és az állatorvosi pályán ugyanakkor továbbra is osztatlan a képzés. A szakok száma is drasztikusan lecsökkent: a kötet az eddigi 413 helyett 106 (ebből 4 egyházi) alapszakot tartalmaz.
Különösen feltűnő a csökkenés az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán. Korábban oldalszám lehetett találni különféle bölcsészképzéseket, szeptembertől azonban megszűnnek a szakpárok, márpedig az ELTE-n eddig nagyon sok kis szakpár volt.
Az alapszakok csökkenése nem jelenti automatikusan a képzési paletta szűkülését. Az új rendszerben is több száz kimenet lesz, vagyis több százféle szakon lehet majd végezni. De hogy pontosan milyeneken - vagyis hogy az alapképzésről milyen mesterszakokra lehet majd továbblépni -, még nem lehet tudni. A felvételi tájékoztatóban nem szerepelnek masterszakok, és a január 18-án - lapunkban is megjelenő - kiegészítésben sem lesznek ilyenek.
Az egyetemeknek és a főiskoláknak ugyan legalább egy olyan masterképzést is meg kellett jelölniük, ahol a bachelor szintet elvégző hallgató folytathatja tanulmányait. A tájékoztatóban összesen mintegy kétszáz masterképzést soroltak föl az intézmények, de nem biztos, hogy mindegyik el is indul. A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) - az úgynevezett Bologna-rendelet késői megjelenésére hivatkozva - még egyetlenegy master szakot sem akkreditált.
A katonai, a műszaki és az informatikai területeken a testület engedélyezett összesen 30 masterszak-létesítést (alapítást). A szakalapítás azonban csak az első lépés: egy szakra először létesítési kérelmet kell beadni, majd annak jóváhagyása után az adott képzést oktatni szándékozó intézményeknek szakindítási kérelmet kell benyújtaniuk.
Az Oktatási Minisztériumban és a MAB-nál azt ígérik: az akkreditációs folyamat mostantól fölgyorsul, és nyár elejére 150-200 akkreditált master szak közül válogathatnak majd a diákok. Akik nagy valószínűséggel főiskolát végzett hallgatók lesznek, hiszen bachelor diplomások még nincsenek (az első ilyen kísérleti évfolyam csak 2008-ban végez). A főiskolai diplomával viszont lehet jelentkezni masterképzésekre.
A masterképzések felvételijén nem az érettségit számítják majd be: az intézmények maguk szabják meg a követelményeket. Így nem kell igazodni a felvételi eljárás szokásos határidejéhez.
Mindamellett a masterfelvételik várhatóan júliusban lesznek. Vagyis a hallgatók nem csúsznak le semmiről az akkreditáció késése miatt - nyugtatgatnak a szaktárcánál.
Kevésbé megnyugtató vagy legalábbis furcsa lehet a felvételizők számára, amikor a tájékoztatóban egy szak mellett azt olvassák, hogy indítására csak két évig kapott engedélyt az intézmény. Összesen 42 szakot a MAB nemleges ajánlása ellenére is engedélyezett - és egy részüket csak két évre - Magyar Bálint oktatási miniszter. A tárca vezetője ezt megteheti, mert az akkreditációs bizottságnak csak véleményezési joga van, a végső döntést a miniszter hozza meg. Az oktatási tárcánál arra hivatkoznak: korábban is volt számos példa ilyen engedélyezésre, csak éppen nem ilyen nagy arányban, mivel soha ennyi akkreditációs kérelmet nem kellett egyszerre elbírálni (a MAB csaknem 800 szakindítási beadványt véleményezett).
A MAB többnyire azért utasította el ezeket a kérelmeket, mert nem látta megfelelőnek a képzés feltételeit: nem volt elegendő minősített oktató vagy elfogadható az infrastruktúra. A tárcánál azt mondják: olyan helyen engedélyezték a bizottság által nem támogatott képzéseket, ahol a régió munkaerőpiaca ezt igényelte. Ezek közül is csak ott, ahol úgy látták: az intézmény menet közben teljesíteni tudja a feltételeket.
Hogy mi lesz ezekkel a szakokkal két év múlva? Fésüs László, a MAB elnöke azt mondja: azt fogják javasolni, hogy azoknál a szakoknál, ahol a feltételeket két év múltán sem teljesítették, szüntessék meg a képzést, a hallgatókat pedig vegye át egy másik intézmény.
Mang Béla, az oktatási tárca felsőoktatási helyettes államtitkára viszont leszögezte: ilyet nem tehetnek, nem hozhatják utólag hátrányos helyzetbe a már bejutott hallgatókat. Az alapszabály - leegyszerűsítve - úgy szól: ahogyan egy hallgató elkezdte a képzést, úgy is kell befejeznie. Vagyis: csak felmenő rendszerben szűnhet meg a szak. - Azaz két év múlva nem indulhat első évfolyam, akik viszont már oda járnak, az adott intézményben fejezhetik be tanulmányaikat - mondja Mang Béla. Szerinte azonban erre nem kell számítani, biztos benne, hogy az intézmények időre pótolni fogják hiányosságaikat.
Médiasztárság helyett vállalati kommunikáció
A kommunikációs pályára jelentkezők nagy része nem ismeri a pálya tényleges munkaerő-piaci jellemzőit: médiasztár szeretne lenni. Eközben robbanás történt a vállalati kommunikációs szférában: ezen a területen bővül a kereslet a végzettek iránt - tájékoztatta lapunkat a Felvételi Információs Szolgálat. A tévhitek eloszlatása érdekében és a többciklusú képzési rendszer bemutatása céljából a Budapesti Kommunikációs Főiskola január 14-én rendhagyó nyílt napot tart felvételiző diákoknak. Az ingyenes rendezvényen multinacionális vállalatok vezetői, kommunikációs szakemberek mutatják be, milyen elvárásai vannak a munkaadóknak, és milyen lehetőségei lesznek a diplomás fiataloknak ezen a területen. Emellett próbaórák keretében reklámszimbolikát, uniós projekttervezést, retorikát, riportkészítést, hírelemzést hallgathatnak a felvételiző diákok a főiskola tanáraitól.
