A bolognai rendszer - amit jövő szeptembertől minden egyetemen és főiskolán bevezetnek - lényege, hogy a diákok előbb bachelor képzésre járnak, majd utána léphetnek tovább a master szintre. (A képző- és a színművészeti képzés továbbra is osztatlan oktatási forma marad, a film-, az építő-, a tánc-, az ipar- és a zeneművészeti terület viszont elfogadta ezt a megosztást.)

A felsőbb oktatási formára viszont az alapképzést elvégzett diákoknak csak a 35 százaléka járhat majd. - A művészetoktatásban ez értelmetlen, hiszen amúgy is kis létszámban folyik a képzés: nyolc művészeti ágban évente összesen 500-600 hallgatót vesznek föl - mondja Kovács Brigitta. A MERSZ ezért azt szeretné elérni, hogy az ő területükön ne érvényesüljön a 35 százalékos kvóta, amire állítólag tavaly ígéretet is kaptak.

A művészeti szféra azt is sérelmezi, hogy a művésztanárképzés csupán lábjegyzetben szerepel az új szakok listáját rögzítő kormányrendelet tervezetében. Így viszont nem látják biztosítottnak az állami finanszírozást. Ma három területen folyik művészeti képzés: mindenki számára kötelezően előírt módon a közoktatásban (ének-zene és rajz), a nem kötelező, alapfokú művészetoktatási intézményekben (délutáni zeneiskola) és a művészeti szakközépiskolákban (például konzervatórium). Ez utóbbiakban tanítanak azok a művésztanárok, akiknek a képzését a tárca most csak lábjegyzetben említi - mutat rá Kovács Brigitta. Szerinte a tárca ezzel az elitképzést igyekszik elfojtani, holott a zenei és más művészeti tehetségek kinevelésében az elengedhetetlen.

Az oktatási tárca illetékesei szerdán egyeztettek a MERSZ-szel, s ezt követően Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár azt mondta lapunknak: a 35 százalékos kvóta eltörlésére vonatkozó kérés kivételével mindenben megállapodtak. A MERSZ képviselői azonban ezt határozottan cáfolják.