A megbeszélésről Bozóki András kulturális miniszter és Ján Figel, az Európai Bizottság kulturális és oktatási ügyekért felelős biztosa sajtótájékoztatón számolt be az országok kulturális vezetőinek jelenlétében, a Lánchíd tövében kikötött Európa hajón. A tanácskozáson annak a kezdeményezésnek a fontosságáról is beszéltek a résztvevők, amely szerint a 2008-as évet az Európai Bizottság az interkulturális dialógus, vagyis a kultúrák közti párbeszéd európai évének nyilvánítaná.

A résztvevők üdvözölték az UNESCO konvenciójának határozatát a kulturális sokszínűséggel kapcsolatosan, és támogatják ez európai nyelvi sokszínűség előmozdítását - közölte Bozóki András kultuszminiszter. A megbeszélésen szó volt a fiatalok, az ifjú nemzedékek szerepéről, különösen annak fényében, hogy Nyugat-Európa több városában nemrégiben erőszakos összetűzésekre került sor.

Ján Figel kijelentette, hogy szabad, demokratikus, integrált Európa csak szabad, demokratikus, integrált társadalomra épülhet. Fontosnak nevezte, hogy a befogadás állandóan jelen legyen, a közélet minden területén, és felidézte az Európai Unió mottóját: sokféleség az egységben. Szerinte az Európai Unió köré nem földrajzi vagy üzleti szempontok, hanem értékek, különböző eszmék, alapelvek vonnak egységet. A 2004-es bővítés után az unió sokkal inkább európai lett - közölte.

TGM nem hisz a befogadó Európában

"A Befogadó Európa sosem volt igaz" - mondta Tamás Gáspár Miklós filozófus a konferenciát követően. "Franciaország a gyarmatok felszámolása körüli káoszban kénytelen volt befogadni embereket, hiszen el kellett menekíteni azokat, akik az algériai háborúban a franciák oldalán harcoltak. A mostani franciaországi arab népesség jó része, többek között, akik köveket dobálnak és gyújtogatnak, azoknak az unokái, akik a francia oldalon harcoltak" - mondta.

Szerinte a gyarmati specialitásokon kívül Franciaországban befogadták a nélkülözhetetlen munkaerőt is. Ebben nem volt semmi nagylelkűség, Európában ugyanis nagyon kevés az ember, és ennek folytán a gazdasági felfutás idején befogadtak embereket, akikre szükség volt. Nem nagylelkűségből, hanem valakinek el kellett végezni a kellemetlen, piszkos, büdös, rosszul fizetett munkákat - vélekedett a filozófus.

Nem tagadhatjuk, hogy volt haladás, megpróbáltak nagyobb jogegyenlőséget teremteni ezeknek az embereknek, de amióta Európában visszaesés van, a gazdasági önzés és a faji előítéletek egyesültek abban, hogy kiszorítsák ezeket az embereket, akik mára belesüllyedtek egy kilátástalan életformába - tette hozzá Tamás Gáspár Miklós. "A konferencián arról beszéltem, hogy a felvilágosodás, a francia forradalom eszmei világa, amelyen Európa nyugszik, ezek az ideálok azt mondják ki, hogy az emberi állapotot közelíteni kell a honpolgári állapot felé, vagyis minden embernek rendelkezni kell állampolgári jogokkal. Mint tudjuk, ez nincs így. Egyrészt a világban Ázsiában és Afrikában van egy sor ország, amelyikben nincsenek állampolgárok, mivel ezek az államok széthullottak, darabokra estek. Ezenkívül nem terjesztjük ki az állampolgárság védelmét a saját lakosságunk egy jelentős részére. Akkor is, ha formálisan vannak állampolgári jogaik. Elég, ha megnézzük, hogy mi a helyzet a magyarországi romákkal, vagy Szlovákiában, ahol tavaly roma éhséglázadás volt" - mondta Tamás Gáspár Miklós.

Szerinte az ilyen konferenciák, mint a mostani, arra jók, hogy "végre beszéljünk ezekről a dolgokról, mielőtt cselekedni kezdenénk. Cselekedni kell, méghozzá nagylelkűen és megfontoltan tenni a hátrányos csoportok befogadása érdekében. Egyrészt a többségi társadalomnak saját biztonsága érdekében kellene cselekedni, másrészt ezt követelné a tisztesség is". A gyakorlatban mindenekelőtt meg kellene szüntetni a munkaerő felvételénél jelentkező faji diszkriminációt, amely a világ minden országában létezik, hogy mindenki egyenlően juthasson munkához. A modern társadalmakban ugyanis a munka, a közösség fő áramlatában való részvétel egyetlen formája. Másrészt hatalmas segélyekre, pénzre van szükség, amellyel biztosítani lehetne az elesett csoportok felemelkedését. Ma már a kevés pénz nem ér semmit, mi évtizedekig elhanyagoltuk ezeket a dolgokat, és az, ami elég lett volna húsz évvel ezelőtt, ma már kevés. Pénz és mindenekelőtt türelem kell, hiszen azokat, akiknek már a nagyapjuk is munkanélküli volt, meg kell tanítani dolgozni. Évekig tart, míg valahol be tudnak illeszkedni - mondta.

Vannak komoly kulturális különbségek, amelyek iránt türelmesnek kell lenni. Ez nem azért van, mert rossz emberek, mert hanyagok, hanem egyszerűen mások a szokásaik. Tehát nagylelkűségre és erőfeszítésekre van szükség. A többségi társadalomnak rá kell jönnie arra, hogy le kell mondani jövedelme egy részéről. Hiába várnánk az égből a mannát, nekünk kell áldozatot hozni - foglalta össze véleményét Tamás Gábor Miklós filozófus.

Kertész Imre felolvasást tartott

Különböző országok a befogadás különböző képességével rendelkeznek. A francia, vagy az angol kultúra zárt, nehezen fogad be. Velük ellentétben a német kultúra, amelynek réges-régi hagyománya a fordítás, befogadó. Akit lefordítanak németre, reménykedhet abban, hogy művét Franciaországban is elolvassa valaki, legalább egy kiadóban, ahol valaki tud németül, és ez történik Angliában, Spanyolországban, Olaszországban és másutt Európában. Azt hiszem, hogy a németen keresztül ismerte meg egész Nyugat-Európa a skandináv és az orosz irodalmat: a művek kezdetben elég gyenge, majd egyre jobb fordítások révén váltak ismertté - mondta Kertész Imre.

Szerinte a magyar nyelv gyönyörű, és hallatlanul jó a költőknek, akiknek szerintem nincs is ennél flexibilisebb nyersanyaguk a világon. Nyelvünket azonban nem értik az indogermán, vagyis más sturktúrájú nyelvet beszélő, más gondolkodásmódhoz szokott emberek. Tehát nekünk, a magyar kultúrának és különösen a magyar irodalomnak arra lenne szüksége, hogy minél több jó fordítónk legyen - vélekedett a Nobel-díjas író. "Ezen a téren ez a konferencia talán tehet valamit. Magyarországon létre kellene hozni egy olyan intézményrendszert, ahol fordítókat képeznek, ahol fordítókat segítenek, támogatnak, hogy legyen, aki átültesse idegen nyelvekre műveinket" - mondta Kertész Imre, aki negyedórás felolvasást tartott a Sorstalanságból.

(MTI)