A Bologna megállíthatatlan

Az alkotmányjogász szerint az Alkotmánybíróság keddi határozata után is biztosra vehető, hogy jövőre elindulhatnak az új típusú képzések.

Bologna feltartóztathatatlan - jelentette ki lapunknak Kolláth György alkotmányjogász arról, hogy mi várható az Alkotmánybíróságnak (AB) az új felsőoktatási törvényt elmarasztaló határozata után. Kolláth szerint jogilag már semmi sem akadályozhatja meg, hogy 2006-ban a teljes magyar felsőoktatás átálljon a bolognai típusú, többciklusú oktatási rendszerre. Ez azt jelenti, hogy jövőre már nem indulhatnak hagyományos egyetemi és főiskolai évfolyamok.

Kedden az AB több ponton is az alaptörvénnyel ellentétesnek találta a tavasszal elfogadott új felsőoktatási törvényt, amelyet Mádl Ferenc volt államfő küldött - más, nem a bolognai folyamatra vonatkozó aggályai miatt - előzetes normakontrollra a testülethez.

Ez a törvény adta volna meg a jogszabályi hátteret az új képzési rendszer bevezetéséhez is. Mivel azonban a jogszabály öt hónapos kényszerpihenőre ítéltetett, Gusztos Péter (SZDSZ) és Szabó Zoltán (MSZP) a nyár végén a régi felsőoktatási törvényhez nyújtott be módosító indítványt, amelyet két hete meg is szavazott a parlament. Most ez a "kistörvény" adja meg a jogszabályi keretet a bolognai oktatás bevezetéséhez.

Ezt viszont a Fidesz támadta meg az AB-nál a múlt pénteken. Arra hivatkoznak, hogy az AB 2004-ben kimondta: "az oktatáshoz való alkotmányos alapjog részeként a felsőfokú tanulmányok folytatásához való jog gyakorlásának elengedhetetlen feltétele, hogy törvényben kerüljön meghatározásra a felsőfokú képzés rendje, szerkezete". Két évvel ezelőtt ugyanis a kormány rendeletben szabályozta a bolognai típusú képzések bevezetését, ennek alapján kísérleti jelleggel négy intézményben be is vezették az új típusú oktatási formát. Ezt találta utólag alkotmányellenesnek az AB, de visszamenőleges hatálya már nem volt a döntésnek - a képzések folytatódhattak.

Ezt követően már a 2005. évi költségvetési törvényben rögzítették a bolognai oktatás bevezetését, de emiatt szintén van egy beadvány az AB-nál. Tavaszra elkészült az új felsőoktatási törvény, amelyet most alkotmányellenesnek mondott ki a taláros testület. Az oktatási tárca azt ígéri: az AB állásfoglalása alapján korrigálják a törvényt, amely 2006. január 1-jén életbe léphet.

- A "javított változat" új jogszabálynak számít, így azt Sólyom László államfő ismét elküldheti az AB-nek - mutatott rá Kolláth György. Vagyis tovább húzódhat a hatálybalépése. A "kistörvény" viszont továbbra is lehetőséget ad az új képzési szerkezet bevezetésére, a Fidesz beadványával pedig valószínűleg csak valamikor 2006-ban foglalkozik majd az AB - mondja Kolláth. Addigra viszont már megjelenik a felvételi tájékoztató az új szakokról, s elképzelhető, hogy a felvételik is lezajlanak már, vagy akár a képzés is elindul. Visszamenőleges hatályú határozatokat pedig nem szokott ilyen esetekben hozni az AB. A bolognai folyamat tehát Kolláth szerint 2006-ban minden bizonnyal elindul.

Azt, hogy az AB miként dönt a Fidesz kifogásait illetően, Kolláth György nem tudta megmondani. Annyi biztos, hogy az alkotmány értelmében az oktatási, képzési szerkezetet csak törvényben lehet szabályozni. A jelenlegi helyzet szerint a többciklusú képzési szerkezetre való áttérést rögzíti a törvény, a részletek kidolgozását viszont a kormányra bízza. A Fidesz és a kormány között azon folyik a vita, hogy az arányok megfelelőek-e - mondja az alkotmányjogász.

Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke kérdésünkre, hogy a "nagy törvény" hatálybalépése után is az AB-hez fordulnak-e, hiszen az a bolognai rendszert lényegében az általuk kifogásolt "kistörvénynyel" megegyezően szabályozza, csak annyit mondott: "Majd meglátjuk". Megjegyezte: mára olyan kaotikus helyzet alakult ki, hogy átláthatatlan, éppen melyik törvény van hatályban, és milyen jogszabályok alapján kezdődik meg a következő tanév. Szerinte "valami biztosan lesz 2006-ban", de egyelőre nem látni pontosan, hogy mi. - Ami viszont elkezdődik, az köti majd a következő kormány kezét is - tette hozzá.

A jelenlegi zűrzavarnál Pokorni szerint súlyosabb probléma, hogy nem tudni: a munkaerőpiac hogyan fogadja majd a bachelor diplomásokat, vagy hogy az első szint elvégzése után hogyan lehet majd továbblépni a következő, master fokozatra. Úgy vélte: egy-két éven belül mindenképpen korrekcióra lesz szükség, függetlenül attól, hogy ki lesz kormányon.

A hallgatók száma képzési szintenként

FelsőfokúFőiskolaiEgyetemiSzakirányúEgyetemi
Tanévszak-szintűszintűtovább-doktori PhD,Összesen
ill. DLA
képzésben részesülő hallgatók száma

Összes tagozat

1990/199152185502025989108376
1991/199252674544057611114690
1992/199357757597038414125874
1993/1994644346952290771527144560
1994/19958059474066128032477169940
1995/199610777291260123533730215115
1997/1998124719108938170314005254693
1998/1999819138116120199159994264279397
1999/20002153150967128030202504302305702
2000/20013464181527113513220336752327289
2001/20024475195291117947245587030349301
2002/20036128216581124606268157430381560
2003/20047219233673133274270747835409075
2004/20059122240297138169259917941421520

Forrás: OM

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.