A parlament által májusban megszavazott törvényt kihirdetés előtt küldte el Mádl Ferenc, akkori köztársasági elnök az Ab-hez előzetes normakontrollra. Az Ab soron kívül megvizsgálta az indítványt, és megállapította, hogy az új felsőoktatási törvény Mádl Ferenc által kifogásolt rendelkezései sértik a tanszabadságnak, a tudományos élet szabadságának, illetve a felsőoktatási intézmények autonómiájának alkotmányban rögzített jogát.

Az előző köztársasági elnök indítványa szerint a törvény egyes szabályai ellentétesek a tudományos élet szabadságával, amelyet az alkotmány kiemelten fontos alapjogként biztosít. A törvény ugyanis több olyan kérdést az újonnan létrehozandó irányító testületek hatáskörébe utal, amelyek a felsőoktatási intézményeken belül a tudomány kérdéseit közvetlenül érintik.

A korábbi államfő alkotmányellenesnek találta azokat a szabályokat is, amelyek a kormányt hatalmazzák fel azoknak a tudományágaknak a meghatározására, amelyekben doktori képzés folyhat. Kifogásolta még, hogy a törvény az oktatási miniszter bizonyos fenntartói döntéseivel szemben nem biztosítja a bírósághoz fordulás jogát a felsőoktatási intézmények számára.

A miniszterelnök bizalma továbbra is töretlen Magyar Bálint oktatási miniszter iránt - közölte László Boglár, a kormányfő sajtófőnöke az MTI érdeklődésére az Alkotmánybíróság döntése kapcsán.

MSZP: korrigálhatók a kérdéses pontok

Az oktatási bizottság szocialista alelnöke szerint korrigálhatók azok pontok a felsőoktatási törvényben, amelyeket alkotmányellenesnek talált az Alkotmánybíróság. Szabó Zoltán azt mondta: már Mádl Ferenc beadványának ismeretében úgy vélték, hogy ha az Alkotmánybíróság megerősíti az volt köztársasági elnök véleményét, akkor törvény "viszonylag gyorsan" újra a parlament elé kerülhet, ahol a szükséges korrekciók megvitathatók és megszavazhatók.

Hozzátette: amint az AB döntésének hivatalos írásos változatban megkapják, a minisztérium nekilát, és "alkotmányosan elfogadható formába önti" a törvényt. "Az Alkotmánybíróság döntéseit nem kommentálni kell, hanem végrehajtani" - fogalmazott a politikus.

Fidesz: az átállást nem lehet kötelezővé tenni

Az új képzésre csak folyamatosan lehet átállni - hangsúlyozta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, volt oktatási miniszter. A nagyobbik ellenzéki párt szakpolitikusa szerint a bolognai folyamattal kapcsolatos átállást nem lehet kötelezővé tenni. Erre egész Európában csak egyetlen példa van: Norvégia. Mindenütt másutt engedik, támogatják, de nem "terelik be kötelezően" a fiatalokat egy olyan képzési rendszerbe, amiről még nem lehet tudni mit ér. "A gyerekekkel nem lehet ezt csinálni!(...) "Csak egyszer 18 évesek" - jegyezte meg Pokorni Zoltán.

A fideszes politikus szerint időt kell biztosítani arra, hogy a munkaerőpiacon kiderüljön, mennyit érnek az új képzési formában szerezhető diplomák.

Pokorni Zoltán arra a felvetésre, hogy laikusok irányítják az egyetemeket, annyit mondott, ez így megy már 800 éve.

Az ellenzéki politikus szerint nem megnyugtató az új felsőoktatási törvény 2006. januári hatályba léptetése.

SZDSZ: a lényeg nem változik

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint egyik alkotmánybírósági kifogás sem érinti az új felsőoktatási törvény lényegét, tartalmát. Horn szerint a határozat részben technikai, részben különböző módon értékelhető kérdéseket kifogásol. Példaként említette azt a részt, amelyben a törvény az irányító testületnek ad át a olyan döntési kompetenciákat, amelyek jelenleg a miniszternél vannak.

A liberális politikus hangsúlyozta: még ebben az őszi ciklusban módosíthatja és elfogadhatja a parlament ezeket a részeket, és életbe léphet a komoly reformlépést jelentő felsőoktatási törvény.

MDF: ez az eredménye "Magyar Bálint liberális ámokfutásának".

Almássy Kornél, az MDF alelnöke szerint pártja attól tart, hogy a bolognai reformfolyamat, azaz az áttérés a kétciklusú képzésre nem tud megvalósulni 2006-tól, betudhatóan "Magyar Bálint liberális ámokfutásának".

Magyar Bálint olyan, oda nem illő paragrafusokat illesztett a törvénybe, amelyeket az Alkotmánybíróság egyértelműen alkotmányellenesnek talált - jelentette ki Almássy Kornél. Mint mondta, az MDF a törvény első verziójának megjelenése óta hangoztatja, hogy a javaslat alkotmányellenes, súlyosan sérti a felsőoktatás autonómiáját, valamint nincs köze a felsőoktatási reformhoz és a bolognai folyamathoz.

HÖOK: az intézmények irányítása az oktatók, a kutatók és a hallgatók feladata

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a keddi határozat legfontosabb üzenete, hogy a felsőoktatási intézmények irányítása az oktatók, a kutatók és a hallgatók feladata. Ekler Gergely, a HÖOK elnöke kifejtette: ezentúl a felsőoktatási intézmények szervezeti felépítését rögzítő jogszabályok módosításakor kiemelten a felsőoktatási polgárságot képviselő szervezetek - Magyar Rektori Konferencia, Főiskolai  Főigazgatói Konferencia, Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája - véleményét kell figyelembe venni.

A HÖOK ezzel kapcsolatban azonnal tárgyalásokat kezdeményez az érintett szervezetekkel és az oktatási tárcával - mondta Ekler Gergely.

(forrás: MTI)