A jövő évi felvételi tájékoztatóban minden bizonnyal hiába keresik majd a diákok a Debreceni Egyetem politológia szakát, vagy a Nemzetközi Üzleti Főiskola nemzetközi tanulmányok szakát - valószínűleg nem találják már meg. A Szegedi Tudományegyetemen viszont rábukkanhatnak majd mindkét szakra, pedig ott korábban ilyen képzések nem folytak. A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) ugyanis az új alapszakok indítási kérelmeinek elbírálásakor 52 esetben nem támogatta olyan szak indítását, amelyet már korábban is oktattak az adott intézményben, 73 olyan szakindítási kérelmet viszont jóváhagyott, amelynek nem voltak "képzési előzményei" a kérelmező egyetemen vagy főiskolán. A kérelmeket azért kellett beadniuk az intézményeknek, mert jövőre már nem indíthatják el hagyományos egyetemi és főiskolai képzéseiket. Mindenhol át kell térni az úgynevezett bolognai típusú oktatásra, ehhez pedig akkreditáltatni kellett az új szakokat. Vagyis: a diákok szeptembertől már csak a bachelor típusú képzésekre jelentkezhetnek, majd annak elvégzése után léphetnek tovább a master, majd a doktori fokozatra. Az alapszakok száma a jelenlegi mintegy 450-ről 106-ra csökken (ebből négy egyházi).

A MAB 2003 ősze óta 732 szakindítási kérelemből összesen 586-ot támogatott. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jövőre a diákok 106-féle képzés közül választhatnak - ezeket 586 képzési helyen tanulhatják (az eddigi 1700 helyett). Persze nem feltétlenül biztos, hogy így lesz: a MAB-nak ugyanis csak véleményezési joga van, a végső döntést egy szak indításáról az oktatási miniszter hozza meg.

Három esetben - informatikai területen - Magyar Bálint már engedélyezte is olyan szak indítását, amelyet az akkreditációs bizottság nem támogatott. A MAB egyébként a legtöbbször a személyi feltételek hiánya miatt nem járult hozzá egy-egy szak elindításához. Fésüs László, a testület elnöke azt mondta: most, hogy egyszerre kellett akkreditáltatni az összes szakot, "kibukott", hogy bizonyos képzésekben - főképp a jogász szakokon - ugyanaz az oktatói gárda tanít két, három vagy négy intézményben is. Fésüs László rámutatott: se a főiskoláknak, se az egyetemeknek nem volt könnyű dolguk az új típusú képzési feltételek teljesítésekor. A hagyományos főiskolai képzéshez képest a bachelor oktatásban több elméleti ismeretet kell átadni, vagyis gondoskodni kellett a megfelelő létszámú minősített oktatóról. Az egyetemeknek pedig az eddigi, túlnyomórészt elméleti oktatásukat kellett gyakorlatiasabbá tenni. Ez nem is mindig sikerült: az egyik, korábban a fizika szakot kiválóan oktató egyetem hiába próbálkozott a bachelor szintű villamosmérnök-képzés feltételeinek megteremtésével - nem tudott ugyanis megfelelő gyakorlati helyet biztosítani.

Az eredeti tervekkel ellentétben egyébként most már nem annyira biztos, hogy jövőre nem indulnak majd legalább néhány helyen hagyományos egyetemi és főiskolai képzések. A felsőoktatási törvény múlt héten elfogadott módosítása ugyanis ad egy kibúvót: felhatalmazza a minisztert arra, hogy ha egy intézmény nem tudta akkreditáltatni új típusú képzését, engedélyezze, hogy 2006-ban még hagyományos formában indítsa el azt.

- A kormány elfogadta a felvételi kormányrendelet módosítását. A felvehető államilag finanszírozott létszámot 62 ezer főben állapították meg: felsőfokú szakképzésre 12 500-an, alapképzésre 45 ezren, osztatlan - jogi, orvosi, építész, művészeti - képzésre 4500-an juthatnak be. (V. A. D.)