Az NCA az adózók által a társadalmi szervezetek részére felajánlott adó egy százalékának megfelelő összegből és az ehhez társuló költségvetési pénzből működik. A megalakulás évében 6,3 milliárd forintból gazdálkodott. Év végére kiderült: 700 millió forinttal többet ajánlottak föl az adózók, ezért ennyivel nőtt az NCA büdzséje.

Az ez évi költségvetésben az NCA soron szereplő összeg már hétmilliárd forint volt. Ennek kilenc százalékát az NCA működésére kell fordítani. A februári központi megszorítás miatt 10 százalékkal, azaz 5,7 milliárd forintra csökkent a szervezet pályázati keretösszege. A kormány júliusi maradványképzési rendeletének értelmében azonban ebből az összegből is faragni kellett. A tavalyi "megtakarítással" megegyező összeg, 2,3 milliárd forint zárolására kötelezték a szervezetet. Összességében tehát 3,4 milliárd forintot oszthatnak szét idén a pályázataikon nyertes, csaknem tízezer civil között. Vagyis alig valamivel többet, mint az eredetileg tervezett összeg fele.

Bárdos Ferenc, az NCA tanácsának elnöke júniusban arra kérte a miniszterelnököt, hogy a szervezetet mentesítse a maradványképzés kötelezettsége alól. Az elnök egyebek közt arra hivatkozott, hogy az NCA kuratóriumai a megalakulással járó eljárások miatt a tavalyi támogatásokról szóló döntéseket csak 2004 nyarán tudták meghozni, és csak ezt követően folyósították a nyerteseknek megítélt pénzeket. A kiosztható források egyharmada kötelezettségvállalással terhelt maradványként zárta az elmúlt évet, a "tartalék" 2,3 milliárd forintot pedig csak ez év első felében utalták az érintetteknek. A kifizetések csúszásához hozzájárult az is, hogy a Pénzügyminisztérium csak tavaly ősszel közölte a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásának pontos összegét.

A Pénzügyminisztériumtól elutasító választ kapott az NCA.

Kérdés: hogy ha a költségvetési pénzekből gazdálkodó szervezeteket, intézményeket ugyanolyan mértékű maradványképzésre kötelezi a költségvetési törvény, mint amennyit tavaly képeztek, miért csak ez év nyarán derült ki, hogy pénzt kell visszatartaniuk? Kérdés az is, hogy az előírt maradványt egyáltalán miért kapják meg a pénzt felhasználó szervezetek. Vannak olyan, ugyancsak közpénzből működő szervezetek is, amelyeket eddig nem köteleztek maradvány képzésére. Ilyen például az Illyés Közalapítvány.