A szociális és munkaügyi miniszter szerint négy ponton módosíthatják a törvényt: áttekintik az NCA célrendszerét, pénzügyi forrásait, a kedvezményezettek körét, s az alap szervezetét, működését.

Pár év leforgása alatt több mint a másfélszeresére nőttek a nonprofit szervezetek bevételei, és jóval meghaladják a 800 milliárd (!) forintot. Az adatok imponálóak, a valóság nem annyira: a sok pénz kevesek kezében összpontosul.

A tagállamokban élők jelentős része nem érzi magáénak az európai integrációt, magas a bizonytalanok aránya. Minderről Kovács László, az Európai Bizottság adóügyi biztosa beszélt civil szervezetek képviselői előtt a Parlament kongresszusi termében. A szocialista politikus az unió legnagyobb kihívásának a globalizációt nevezte, amely lehet átok és lehet áldás: tőlünk függ, hogy melyik valósul meg. Különösebb meglepetést aligha keltett, de a résztvevők nyilván jóleső érzéssel nyugtázták azt a többször is elhangzó bejelentést, hogy a jövő alakításában az EU számít a civil társadalom közreműködésére.

Kerek évfordulóhoz érkezett a Civiliáda: az Európa Ház kezdeményezésére tizedszer rendezik meg a civil szervezetek országos találkozóját a fővárosban.

Ismét nagy az érdeklődés a civil szervezetek iránt. Az eddigi tapasztalatok alapján feltételezhetjük, hogy az elkövetkező hónapokban a politikai pártok is kampánytémává fogják tenni a civil szektort. Lesz is miért. A kormány által eddig sikerként elkönyvelt Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) a kormány maradványképzésének áldozatává vált, s ezáltal legalább tízezer szervezet ez évi programjainak finanszírozása bizonytalanodott el. Az NCA mellett az egyik legfontosabb érv az volt, hogy biztosítja a valódi civil szervezetek működését és elősegíti az egész civil szervezeti kör professzionalizálódását. A KSH 2003-ról szóló jelentése a szervezetek közti differenciálódás erősödését mutatja. Ezt a tendenciát kellett volna az NCA-nak megfordítania, de nem tudta. Az állam és az önkormányzatok által létrehozott szervezetek (közhasznú társaságok és közalapítványok) bevételei a többi szervezet rovására növekedtek erőteljesen. Az állami hozzájárulás 52 százalékát a közhasznú társaságok és a közalapítványok kapták, az alapítványok csak 19, az egyesületek mindössze 15 százalékát. Megjelent a szervezeteknek egy köre, melyek éves bevétele meghaladja az 5 milliárd forintot.

A Nemzeti Civil Alapprogramból több milliárd forintot - a mostanában sokat emlegetett maradványképzési kötelezettség miatt - csak jövőre fizetnek ki a sikeresen pályázó egyesületeknek és alapítványoknak.

Az MDF felszólítja Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy oldja fel a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) maradványképzési kötelezettségét - mondta Pettkó András, az MDF országgyűlési képviselője pénteken.

Legalább tízezer civil szervezet sorsa válhat bizonytalanná, mert a tavaly létrejött Nemzeti Civil Alapprogramot (NCA) maradványképzésre kötelezte a kormány. Kérdés, hogy a pályázatok nyertesei vagy a kedvező elbírálásában bizakodó szervezetek megkapják-e a teljes támogatást, vagy hiába várnak rá.

Sajnálnám, ha Dr. Bíró Endre, a Nemzeti Civil Alapprogram Tanács alelnöke egy makói rendezvényen tett kijelentésemet a Téves állítások című levelében megjelentekre értette volna (július 30.).