A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Magyar Posta tegnap azt közölte: egyetlen ajánlat érkezett arra a pályázatra, amelyet a Takarékbankban lévő, összesen 55 százalékos részvénycsomagjára írt ki a két állami vállalat. A pályázati tájékoztató első részét még három jelentkező vette át, közülük kettő fizette be az ajánlati biztosítékot, és szerzett ezzel jogot a teljes pályázati tájékoztató átvételére. Ajánlatot azonban végül csak egyikük, egy a „takarékszövetkezetek meghatározó többségével bíró” jelentkező nyújtott be a február 6-i határidőig.

A közlemény szerint február 12-ig kiértékelik az ajánlatot, amelynek érvényessége esetén március 20-ig megtárgyalják, és megállapodás esetén meg is kötik a felek a részvény-adásvé teli szerződést. Információnk szerint a Magyar Takarék Zrt. nyújtott be ajánlatot a Takarékbank többségére. A vállalkozás részben az FHB Jelzálogbank, részben néhány takarékszövetkezet tulajdonában van – bár erre egyelőre csak közvetett adatokból lehet következtetni.

Az igazságügyi tárca elektronikus cégadatbázisa szerint a társaságot tavaly májusban alapították Alpendorf Management Zrt. néven, a takarékszövetkezeti törvény kapcsán az államot védő ügyvédnél. A céget idén januárban vásárolta meg Vida József, a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, s a vállalkozás nevét ekkor változtatták Magyar Takarékra. Az FHB csütörtök este jelentette be, hogy tulajdont szerzett a társaságban. Az FHB Jelzálogbank tájékoztatása szerint a Magyar Takarék többségi tulajdonosai magyarországi takarékszövetkezetek.

Értesülésünkkel megkerestük az FHB Jelzálogbankot, kértük, cáfolják vagy erősítsék meg híreinket, a pénzintézetnél azonban nem akarták kommentálni információnkat. Ugyanígy jártunk az MFB-nél is, míg a Magyar Postától lapzártánkig választ sem kaptunk. Úgy tudjuk, a Magyar Takarék mellett a takarékszövetkezetek legnagyobb érdekvédelmi szervezete, a mintegy száz takarékot tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) érdeklődött komolyan a Takarékbank iránt, és fizette ki a harmincmillió forintot a pályázati dokumentációért.

Mivel a takarékok önmagukban nem elég nagyok, hogy megvegyék a részvénycsomagot, konzorciumként pedig nem indulhattak a tenderen, így azt tervezték, hogy az OTSZ-en keresztül szerzik vissza az irányítást a Takarékbank felett. Számításukat azonban keresztülhúzta a Takarékbank még tavaly nyáron, a szövetkezeti szektor állami irányítás alá vonásakor elfogadott új alapszabálya. Ez alapján az OTSZ hiába tulajdonos maga is a Takarékbankban, mégis azok az előírások vonatkoznak rá, mint egy külső befektetőre.

Az alapszabály szerint „kívülről” érkező ajánlatnál lehetővé kell tenni, hogy akár az összes részvényes felajánlhassa tulajdonát a részvényekért kínált összeg ötvenszeresének megfelelő áron. Ezt az összeget ilyenkor a befektetőnek előre letétbe kell helyeznie. Ha egy külső befektető (az OTSZ például) a nyolcmilliárd körüli minimumárat akarta volna kifizetni az állami pakkért, akkor most 400 milliárd forintot kellett volna letennie. A szövetség ennek nem tudott eleget tenni, ezért nem nyújthatott be ajánlatot.

A Magyar Takarék ezt az akadályt valószínűleg úgy ugrotta át, hogy valamelyik takarékszövetkezeti tulajdonosától kapott Takarékbank-részvénnyel előbb maga is a körön belülre került. Az OTSZ már múlt szombaton közleményben tiltakozott az eljárás miatt. A szervezet szerint az események sora arra enged következtetni, mintha az egyébként nyilvános pályázatot kizárólag egy ajánlattevőre írták volna ki. Az OTSZ kilátásba helyezte, hogy magyar és európai uniós fórumokhoz fordul jogorvoslatért.