A Népszabadság birtokába jutott, a kormány számára készült jelentés a siralmas forgalmi adatokat felidézve elismeri, hogy a nemzeti dohányboltok jelentős része működési nehézségekkel küzd, bevételeik elmaradnak vagy épphogy elérik a fenntarthatósági szintet. Mindez megerősíti a dohánypiaci berkekből származó értesüléseinket, miszerint háromból két trafik eleve veszteséges.

A trafikok már a nyitásuk után igen hamar nehéz helyzetbe kerültek – dacára, hogy a kormány és a dohánygyártók is rendkívül kedvező feltételeket biztosítottak számukra –, amit a sokszor fideszes pártbizalmikból lett tulajdonosok hozzá nem értése és a feketekereskedelem minden korábbinál nagyobb megerősödése okozott. Ugyan szakmai szervezetek, így a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ) még a trafiktörvény előtt figyelmeztette a jogalkotókat, hogy az eladási pontok radikális, 38 ezerről hat-hétezerre történő szűkítése a feketepiac megerősödését fogja hozni.

A boltok jelentős része működési nehézséggel küzd

Olyannyira így volt ez, hogy még a jogalkotókkal, így a trafiktörvény atyjának tartott Lázár János miniszterelnökségi államtitkárral jó kapcsolatot ápoló Continental vezetője is – igaz, mint a DBMSZ soros elnöke – a trafikszám növelése mellett kardoskodott. Később Lázár fokozta a dohánypiacra nehezedő nyomást azzal, hogy a trafikbotránnyá fajult pályázat március közepi lezárása után sajátos módon néhány nappal olyan törvénymódosítást nyújtott be, amely a dohány kiskereskedelmi árrését tízszázalékosra pumpálta fel. Menet közben többször változott a termékkör is: míg az eredeti koncepció szerint a trafikokban csak dohányterméket lehetett volna kapni, ma már lottót és sorsjegyeket, szeszes és energiaitalokat, kávét, ásványvizet, üdítőket és újságokat is árulhatnak.  

Ezzel azonban lehetetlenül nagyra nőtt az olló a csempészáru és a legális úton, azaz a nemzeti trafikokon keresztül értékesített cigaretta ára között. Míg a márkás cigaretta ára mára 1000 forint körüli összegre nőtt dobozonként, addig a csempészáru már négy-ötszáz forintért is elérhető. Ennek következtében felélénkült a dohánycsempészet: a GfK Hungária piackutatása azt mutatta, hogy júniusra már 11 százalék fölé nőtt a csempész- (illetve hamisított) cigaretta aránya. Könnyen lehet, hogy ez az arány azóta akár a duplájára is nőtt.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból is kiderül, hogy júliust követően 30-40 százalékkal zuhant a dohánygyárakból értékesített dohányáru mennyisége, illetve hasonló arányban estek vissza a dohányból származó jövedéki bevételek. A NAV mindkét felvetésre egy-egy sajtóközleménnyel reagált, mondván: sem az adóbevételek alakulásából, sem pedig a szabad forgalomba kerülő dohány mennyiségéből nem lehet pontos következtetést levonni a piac méretére.

A vártnál jóval gyengébben muzsikáló trafiktulajdonosok között hamar konkurenciaharc tört ki, amelynek első körben legalább 500 boltos látja a kárát. A minap hozott kormánydöntés, mely szerint júniustól a nagy bevásárlóközpontok közvetlen közelében és a benzinkutaknál megtelepedett trafikoknak máshová kell költözniük, súlyos következményekkel jár.

A kormány azzal nem foglalkozik, hogy mi lesz a tulajdonosok által eddig elvégzett sokmilliós – feleslegessé váló – fejlesztések sorsa, az viszont már a kormányzati szereplők előtt is világos, hogy a változás tovább gerjeszti a feketepiacot, és a munkanélküliséget is növeli, mivel a plázás trafikok átlagosan hat-nyolc főt foglalkoztattak, szemben a kisebb és rövidebb nyitva tartással üzemelő társaikkal. Információink szerint a kormány a trafikok megsegítésére újabb termékkörbővítésre készül, amivel a hagyományos kis üzletek kerülnek még nehezebb helyzetbe.