Így aztán a máig benne dolgozó „szakmai elvhűség” miatt valószínűleg egy kicsit sem szíveli Edward Snowdent, az amerikai belbiztonság Moszkvában rekedt kiszivárogtatóját. Ő bizonyára inkább az árulót, és nem a jó ügyet szolgáló harcost látja benne, és nemegyszer értésre adta: reméli, hogy a volt ügynök mihamarabb továbbutazik Oroszországból. De nem kedveli Putyin az Egyesült Államokat sem. Hiszen az Oroszország világhatalmi státusának helyreállításán fáradozó politikus a vetélytársat, sőt sokszor az ellenséget látja benne.

Nincs ellenére tehát, hogy borsot törjön az orra alá. Ugyanakkor azt is kénytelen belátni, hogy Washingtonnal mint partnerrel is számolnia kell, Snowdenért pedig nem érdemes túlfeszíteni a húrt a kétoldalú kapcsolatokban. Számolnia kell azonban Putyinnak saját országa közvéleményével is. Márpedig ennek egy jó része hajlamos hősként kezelni a Snowdenhez hasonló tengerentúli leleplezőket. Úgy kell tehát megszabadulnia Seremetyevo amerikai foglyától, hogy az otthon ne csorbítsa a tekintélyét.

Snowdenre így aligha vár olyan páriasors, mint amilyen a Londonban rekedt WikiLeaks-alapítónak, Julian Assange-nak jutott. Annyi segítségre jó eséllyel számíthat Moszkvától, hogy ügyét nemzetközi szervezetek, akár az ENSZ bevonásával próbálják meg rendezni.