Orbánék kényszerű bólintása Simorra
Bár kifejezett szabály erre nincs, a kinevezések előterjesztése előtt a szakmai posztoknál is megkérdezik a küldő országot, van-e ellenvetése a kiszemelt személlyel szemben. Úgy tudjuk: az EBRD kérdésére a kormány jelezte, hogy Simor számára nemkívánatos személy. Ilyenkor általában mást szokás keresni. A posztra, amelyet a jegybank exelnöke elnyert, mintegy százan jelentkeztek, és a rövidített listán is több kiváló jelölt szerepelt.
Az EBRD elnökének, a két éve kinevezett brit Sir Suma Chakrabartinak alkalma lett volna mást választania. A Népszabadság értesülése szerint az elnök a magyar kormány közbevetésének ellenére döntött úgy, Simor Andrást terjeszti saját jelöltjeként az igazgatóság elé. Mint azt megírtuk, az igazgatóság egyhangúlag szavazott Simor András mellett – ami azért érdekes, mert a testületnek jelenleg magyar delegáltja is van. Az igazgatói, igazgatóhelyettesi posztokra a kormányok delegálnak (a rangokat forgó rendszerben osztják), azaz a tagok a kabinetjük álláspontját is képviselik.
Vagyis a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét előszeretettel bíráló magyar kormány a hivatalos fórumon már támogatta Simor kinevezését az EBRD egyik legfontosabb szakmai posztjára. Valószínű, hogy a Fidesz-kabinet azért is dönthetett így, mert nem kívánt egyedül maradni a többi országgal szemben (ezzel nyilvánossá is téve a fiaskót). Arra a kérdésre, hogy a kabinet miért támogatta Simor András EBRD-alelnöki kinevezését, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért most felelős Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztályán azt válaszolták, hogy miután az eljárás utolsó körében ő került egyedüli magyar állampolgárként a jelöltek közé – figyelemmel a kormány által eddig is követett, ilyen helyzetekre irányadó nemzetközi gyakorlatra – természetesen támogatták a magyarországi jelöltet.
Simor András július elsején foglalja el az egyik legfontosabb pozíciót a volt szocialista államok átalakulásának támogatására és segítésére 1991-ben létrehívott bankban. Nála magasabb posztot egyébként még egyetlen magyar sem töltött be a nemzetközi pénzügyi szervezetekben. A fejlesztéspolitikáért felelős alelnökként ő tartja majd a kapcsolatot a szervezetet finanszírozó uniós és nemzetközi intézményekkel, valamint a tulajdonosokat jelentő országok kormányaival.
A feladata a hitelezési stratégia meghatározása, a főbb területek kijelölése. Simor két évig biztosan dönthet majd például arról, hogy milyen programokat segítsen a szervezet Magyarországon. Vélhetően szava lesz abban is, hogy az EBRD meddig finanszírozzon itteni projekteket. A szervezet 2010-ben szeretett volna kivonulni az EU-hoz már csatlakozott államokból, így Magyarországról is, de ezt a válságra való tekintettel 2015-ig meghosszabbították.
