A szokatlan gazdaságélénkítő módszereiről ismert Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nevének lebegtetése, a kormánnyal kötendő stratégiai szövetség hallatán éppenséggel nem gyújtottak örömtüzeket a befektetők.

Pedig nem a személy fontos, hanem az általa majdan képviselt monetáris politika – hangsúlyozza Trippon Mariann. A CIB Bank vezető elemzője szerint sok mozgástere a gazdaságélénkítésre nem lesz az új elnöknek, monetáris ámokfutásra tehát nem kell számítani. A nagy jegybankok által előszeretettel alkalmazott nem konvencionális eszközök itthoni bevetése, szolgai lemásolása több kárral járhat, mint amennyi haszon remélhető tőlük – figyelmeztetett. Emiatt rendkívül körültekintően kell eljárni az eszközök kiválasztásakor és méretezésükkor.

A legeredményesebb gazdaságösztönző eszköznek az tűnik, ha a jegybank olcsó, közép- és hosszú távú forrásokat bocsát a bankrendszer részére, amely azt alacsony kamatozással kihelyezi a vállalati szférába. Emellé kamattámogatást is nyújthatna az állam. Azt viszont nagyon meg kell nézni, hogy az olcsó forrásokból ki részesülhet, a korábbi tapasztalatokból okulva ugyanis nem szabad lobbiérdekeket figyelembe venni a pénzosztásnál, a pályáztatásnál. A lényeg, hogy munkahelyteremtő, termelő beruházásokkal gazdagodjon a magyar gazdaság.

Trippon Mariann nem tartja valószínűnek, hogy az MNB az állampapírpiacokon vásárlóként megjelenjen, ennek rossz üzenete lehet a befektetők számára. Az sem megoldás, ha a jegybank kéthetes kötvényeinek kamatát csökkentik, esetleg el is törlik, vagy ha a bankoknak az MNB-nél elhelyezett kötelező tartalékára ezentúl nem adnak kamatot. Ezzel sokat nem nyernének, viszont újabb nyomás alá kerülnének a bankok, melyekkel a gazdasági fellendülés érdekében éppenhogy össze kellene fogni.

Persze mindennek az alapja, hogy a nulláról újra kell indítani a gazdaságpolitikát, mert a jelenlegi ingoványban tartja az ország szekerét. Előbb a fordulatnak kell jönnie, amely aztán nagyobb mozgásteret enged majd a jegybanknak is, hogy a maga eszközeivel támogassa a kibontakozó gazdasági növekedést. Ha nincs fordulat, a jegybank önmagában nem képes életet lehelni a gazdaságba, ezt világosan kell látni.

Ami a MNB jelenleg 34 milliárd euróra rúgó devizatartalékának sorsát illeti, a CIB elemzői nem tartanak attól, hogy az új vezetés a nyakára hágna. Bárki kerül a jegybank élére, a devizatartalék fontosságával és forintvédő szerepével tisztában van. Rövid lejáratú adósságot lehet a devizatartalék terhére visszafizetni, ez nem veszélyezteti a stabilitást.