Hajrával indul a szezon
Nagyon jó kalciumtartalmú nitrogén műtrágyák kaphatók. Sok kertben a lemosó permetezés az egyetlen, amit félnek elvégezni, attól tartva, hogy a készítményekkel veszélyeztetik a családot. A lemosó permetezéssel csak a kártevők fejére koppintanak, az indulásukat nehezítik meg, ettől függetlenül később vadul támadják a számunkra fontos növényeket.
Nemcsak a rügyek indultak be, hanem a rügypikkelyek és a kéreg repedéseiben bujkáló pajzstetvek, a szárnyas fiúk már párkeresőbe indulnak. A lisztharmat, a monília, a varasodás gombák is a melegre, ködös reggelekre várnak, hogy gyarapodhassanak. Kedvüket lehet szegni a baktériumölő hatású réz és kén kombinációs permetezéssel. Aki még az atkákat is szeretné pusztítani, válassza a réz+kén+olaj kombináció valamelyikét.
Nem szabad megfelejtkezni a tapadásgátló hozzáadásáról, és nem ártanak azzal sem, ha már az első permetléhez kombinált vagy bórtartalmú levéltrágyát kevernek. Ezzel ugyanis a fontos tápanyagokat a rügyekre juttatják, ahol a hajtó levél azonnal megtalálja.
Ha a kerti rózsatöveken még rajta van a takarás, hiába emelkedik a nappali hőmérséklet a tavaszi tartományba, a tél még szolgálhat rügyfagyasztó meglepetésekkel. Ettől függetlenül már hozzá kell kezdeni a bokorforma rózsatövek előmetszéséhez. A rózsáknál a nagyobb virághozam elérése érdekében fajtacsoportonként eltérőn kell metszeni.
A teahibrid rózsatövekből most, a rügyfakadás után el lehet távolítani az idős, leszáradt részeket. A levirágzott ágakat a legalsó 1-2 éves elágazásokig kell visszametszeni. Korlátozni kell a főhajtások számát. Tövenként legalább 4, legfeljebb 8 vaskos vessző maradjon, ezeket viszont 3-5 rügyes csapokra vissza kell vágni a rügy felett legalább 1-1,5 centivel. A kitakarás után kell a rendszerint a gyökérnyak alatti vad részből a gyökérzetből előtörő sarjakat kitörni, kivágni. A floribunda és polyantha rózsák a gyengébb növekedési képességük miatt erőteljesebb metszést igényelnek. Tövenként 3-3 rüggyel legfeljebb 4-5 ágacska (csap) maradhat.
A kúszó- és futórózsákat sokan összekeverik, pedig a két fajcsoport között jelentős a különbség. A kúszórózsáknak nagy, önálló viráguk nyílik, erős merev hajtásaik vannak. Akadnak egyszer, de folyamatosan nyíló változataik. A futórózsák hajlékony száraikon nagy tömegben egyszerre és csak szezononként egyszer hoznak rengeteg virágot. Mindkét csoportból nevelhető lugas. A kúszórózsák metszése bonyolult. Ezt ősszel kell elvégezni, de még most sem késő.
A jól metszett kúszórózsáknál az ifjításnak van itt az ideje. Az elöregedett hajtásokat kétharmadára kell visszametszeni, hogy az új hajtások előtörhessenek. A metszésnél vezérelv a már kialakult vázrendszer megőrzése. Azt kellene elérni, hogy erős új hajtások fejlődjenek, s ezeken sok legyen a virág. A kúszórózsák metszésénél figyelemmel kell lenni a virágzás jellegére. Az egyszer nyílókat kétévente, váltakozómódon kell fiatalítani. Ilyenkor a lugas idős, ágas-bogas, esetleg letermett részeit kell levágni, és helyükre fiatal egy- vagy kétéves, erőteljes vesszőket, gallyakat kötözni.
A bokor hortenziákat kora tavasszal és nyár végén kell metszeni. Aki eddig nem így tette, most elkezdheti a helyes módszer alkalmazását. Ilyenkor csak az elöregedett ágakat szabad eltávolítani, mert a virágrügyek főként a virágzás után fejlődő új hajtásokon alakulnak ki. Azoknál a fajoknál, amelyek az évi hajtásokon virágoznak, minden hajtást harmadával ajánlott kurtítani. Ahogy a rózsánál, a hortenziánál sincs helye a sűrítő, gyenge hajtásoknak. A rododendronok többségét nyáron kell metszeni, ilyenkor csak az elszáradt, öreg, sűrítő ágakat ajánlott eltávolítani.
Legközelebb a gyepek ébresztéséről írunk.
