Sőt, ha már idáig eljutott, át is lépett ezen a megállapításon: Budapest valamennyi magyar fővárosa, éljen bárhol a világban. S miután így széles alapokra helyezte az örömöt, bejelentette, hogy megtöltötték a „gyomrot”. Vélhetően a 104 milliárd forintos adósságrész átvállalására gondolt. Van miből törleszteni. Az egészségügyi, oktatási, gyermekvédelmi intézmények államosítása révén elkobzott vagyon ennek a többszöröse, ráadásul az ennek okán elvont állami források csupán ebben az évben meghaladják az átvállalt hitel felét.

S akkor még nem beszéltünk a fővárosiak által befizetett adóról, amelynek a töredéke sem csorog vissza. A BKV-tól megvont milliárdokról szintén ne is szóljunk. De félre a gyomorral, elő a szárnyakkal! Orbán szárnyakat akar adni Budapest álmaihoz. Világvárossá tenné. Mert a városvezetésnek – bizonygatta Tarlós István – igenis vannak álmai. S a tegnap aláírt Budapest-szerződéssel a megvalósulás küszöbére jutottak.

Nos, abból legfeljebb annyi olvasható ki, hogy a kormány talán beleegyezik a dugódíj bevezetésébe, miután tavaly leszavazta, de az unió nem adott felmentést. A kormány erre nagy kegyesen ajándékba adná ezt Budapest népének. Oldja meg belőle a közösségi közlekedést. A testet meg szárnyastul szétmarja a gyomorból áramló sav. S nem marad belőle más, csak az ígéret csontváza.