A kormány ismét csomagolhat
Hiába rántott elő a fiókból Matolcsy György két héten belül két, összesen hétszázmilliárd forintos megszorítócsomagot, az Európai Bizottság nem hisz a könnyeknek. Ezért az Orbán-kormánynak további bevételek után kell néznie, vagy az eddig kitalált adókat kell növelnie. Ezt maga a miniszterelnök jelentette be a brüsszeli uniós csúcs után. Kicsi korrekcióra lesz szükség – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, miután az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalás során kiderült, a testület a magyar kormány legutóbbi, szerdai hiánycsökkentő akciótervének számaival sem elégedett.
A kormányfő péntek reggel telefonos kormányülést tartott, melynek eredményeképp arra kérik az Európai Bizottságot, mondják meg pontosan, mekkora megtakarítást várnak még, hogy a költségvetési hiány három százalék alatt legyen. Akármennyit mond az Európai Bizottság, azt mi elő fogjuk teremteni – közölte a miniszterelnök, aki szerint a kormány eltökélt szándéka, hogy kijövünk a túlzottdeficit-eljárás alól. Meg is nevezte azokat a forrásokat, ahonnan előteremtenék a további megtakarításokat. – Bankadót, közművagyonadót, energiaadót emelünk, az online szerencsejátékok adóztatását pedig bevezetjük – vázolta fel Orbán. A hiteltárgyalásokról a kormányfő elmondta: nehéz elképzelni, hogy miközben tárgyalunk az unióval a túlzottdeficit-eljárásról, ez ne jelentené egyben azt, hogy tárgyalunk a hitelről is.
A magyar kormány úgy értelmezi a helyzetet, hogy minden, a deficiteljárással kapcsolatos tárgyalásokon elért siker az IMF-megállapodáshoz is közelebb visz. Információink szerint a bizottságnak alapvetően a makrogazdasági pályával, a növekedés fenntarthatóságával van gondja. A bizottság november 7-én áll elő végleges elemzésével, és az abban foglaltak irányadóak lehetnek a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban is. A hazai makroelemzők úgy látják, hogy mindenképpen ki kell kerülni a brüsszeli túlzottdeficit-eljárás alól, ennél most nincs fontosabb. Ennek alapfeltétele, hogy fenntartható módon három százalék alá szorítsuk a költségvetési hiányt. A tét valójában sokkal nagyobb a kohéziós alapból Magyarországnak jövőre járó 150 milliárd forintnál, amelyet elveszíthet az ország az esetleges szankciók miatt.
Végső soron a hitelesség és a bizalom visszaszerzéséről van szó. Az nem szolgálja a bizalom erősítését, ha egyeztetés nélkül, a korábbi megállapodást megsértve növelik a bankrendszer terheit. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kiszámíthatóságba vetett hit elvesztése a gazdasági növekedést megalapozó beruházások elmaradásához vezet. Az egyszeri intézkedésekkel elért hiánycsökkentéssel az Európai Bizottság nem lesz megelégedve, mint ahogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításával tavaly elért költségvetési többlet sem hatotta meg. Ha akarnak, példát statuálhatnak velünk, akár az utolsó eurócentig felfüggeszthetik a támogatásunkat, ha egy újabb határidőre nem hozunk valódi hiánycsökkentő intézkedéseket.
Az uniónak persze nem mi vagyunk a legnagyobb gondja. Hajnali háromig vitatkoztak pénteken az unió állam- és kormányfői az egységes bankfelügyelet felállításának időrendjéről és arról, hogyan lehet az euró zónán kívüli tagállamokat megfelelően integrálni a rendszerbe. A fő törésvonal a német és a francia álláspont között volt. A németek – több tagállam, köztük Magyarország támogatását élvezve – azt szerették volna elérni, hogy a bankfelügyelet felállítását ne siessék el, és inkább koncentráljanak annak hatékonyságára és minőségére, miközben a franciák – a déli tagállamok szószólójaként – a mechanizmus minél gyorsabb felállítása mellett kardoskodtak. A cél mindenesetre az, hogy az év végéig le kell fektetni az egységes bankfelügyeleti rendszer jogi kereteit, azaz a jogszabályalkotást idén befejezni, hogy 2013 folyamán felálljon az új rendszer.
