Megdöbbentő adatok: a három éven aluli gyermekek leggyakoribb bántalmazási formája az erős, agresszív rázás, a csecsemők között pedig a szülői bántalmazás a második leggyakoribb halálok. A szomorú jelenségnek nevet is adtak. A megrázott csecsemő szindróma – shaken baby syndrome – a leggyakoribb halálok a gyermekek traumás fejsérülései között, az USA-ban évente becslések szerint ezernél is több gyerek sérüléséért és haláláért felelős. Az öt hasonló eset, amivel Rudas doktor itthon találkozik, csak a jéghegy csúcsa. „Ha valaki egyszer megrázta a gyermekét, általában megteszi többször is”, véli a szakember. „A felnőttek gyakran nem is sejtik, milyen súlyos sérülést okoztak a babának.”

Tehetetlenül

A babák rázásában és annak végzetes következményeiben a tehetetlenség játssza a főszerepet. Egyrészt a gyermekre felügyelő felnőtt – nem mindig a szülő a felelős – tehetetlensége a síró, nyűgös gyermekkel szemben. A tehetetlen frusztráció pszichikai terhe alatt akár egyetlen pillanatra is elragadtathatja magát a felnőtt, és előtörő agresszivitását a síró gyermek erős megrázásával vezeti le. Ritkán előfordul olyan eset is, hogy durva játéktól, levegőbe dobálástól szenved agykárosodást a gyermek.

Mi történik ilyenkor? A kisbaba még nem tudja megtartani a testéhez képest nagyméretű fejét, az ide-oda billeg erős gyorsulásokkal és lassulásokkal, miközben az agy csúszkál a koponyán belül, hirtelen lassulásnál nekinyomódva a csontnak. Az agy gyorsulással szembeni tehetetlensége okozza a problémát. Néhány másodperc is elég ahhoz, hogy a kemény agyhártya alatt elszakadjanak az erek, vérömlenyek keletkezzenek, és akár súlyosan károsodjon a baba agya. Nem feltétlenül jelentkeznek azonnali klinikai tünetek. Az mindenképpen rossz jel, ha a rázás hatására a gyermek elhallgat. Az agysérülésnek sokféle klinikai tünete jelentkezhet rövid időn belül: a baba hányhat, letargiás lehet, nem mozog vagy éppen túlságosan nyugtalan.

Látható jelek

A kiváltó ok ismerete híján a gyermekorvos is csak valamilyen központi idegrendszeri problémára gyanakodhat. Mivel a szindróma általában semmiféle látható sérüléssel nem jár, ezért ritkán gyanakszanak bántalmazásra. Az egyetlen külső jel az agyban keletkezett vérömlenytől feszülő kutacs. Ha a tünetek súlyosbodásával végül orvoshoz kerül a baba, az MR-vizsgálat egyértelműen kimutatja a traumát. A modern képalkotó eljárással az agy mindkét oldalán, az agyhártya alatt különböző idejű bevérzéseket és agyödémát látnak. Ha szemfenékvizsgálattal a retinában is bevérzést észlelnek, egészen biztos, hogy a gyermeket erősen megrázták.

Az MR alapján meg tudják mondani, hogy milyen szövetrétegekben és mikor keletkezett a vérzés, és azt is, hogy az agyállományban milyen mértékű károsodás lépett fel. Egy felmérés szerint minden ötödik baba belehal a gyakran csak néhány másodperces rázásba, a túlélőknek pedig több mint a fele idegrendszeri károsodást, kétharmaduk látássérülést szenved.

Tehetetlen és sérülékeny