Vízmértékkel
Az alapképlet egyszerű: minél magasabb a külső hőmérséklet és minél többet tevékenykedünk, annál több folyadékot veszítünk, aminek a pótlásáról előre, utólag és folyamatosan gondoskodnunk kell. Az egyensúly többnyire fenntartható, azonban extrém esetben nehéz lépést tartani a szervezet vízleadásával. A kertben intenzíven dolgozva, a sekély vízben kocogva, vagy egy kiadós strandröplabdameccsbe belemelegedve a tűző napon előfordulhat, hogy több vizet veszítünk, mint amit a sejtjeink felvenni képesek.
Egyensúly
Egy egészséges felnőtt szervezetének maximális vízfelvétele a tápcsatornán keresztül óránként átlag egy liter. Ha ennél több folyadékot viszünk be, akkor feleslegesen megterheljük a veséket. Tipikus tünete ez például az órákig tartó önfeledt, eksztatikus mozgást és eszeveszett szomjúságot okozó partidrogoknak. Ehhez képest a melegben végzett megterhelő tevékenység során akár másfél liternyi folyadékot is veszíthetünk óránként. Bármennyit iszunk ilyenkor, egy idő után kínzó szomjúság és a rosszullét jelei jelentkeznek –vészesen felborult a vízháztartásunk, a szervezet nem képes lépést tartani a vízvesztéssel.
Az izzadással távozó folyadék ráadásul nem csak tiszta víz: egy százalékban létfontosságú ásványi sókat is tartalmaz. Nátrium, kálium, különféle kloridok és az izommunkában és idegi működésben nélkülözhetetlen magnézium is kimosódik ilyenkor a szövetekből. Ezeknek a pótlása legalább annyira fontos, mint a H2O-egyensúly megőrzése.
Mennyi az elég?
Napi 2-3 liter folyadékot minden évszakban célszerű elfogyasztani. Ennek többsége lehetőleg legyen tisztított víz vagy jó minőségű ásványvíz, esetleg gyógytea. Melegben a fokozott izzadás miatt ennél egy literrel számoljunk többet. Fokozott tevékenységnél a 4-5 liter mindenképpen tanácsos, lehetőség szerint a sportolás vagy munka előtt és közben egyenletesen elosztva, kisebb adagokban. Így nem terheljük a szervezetet a dehidratálás-rehidratálás ciklusaival. A heveny izzadás mindenképpen ásványi pótlást igényel, amit mérsékelten sós folyadékkal –híg levessel, magas ásványi tartalmú gyógyvízzel – oldhatunk meg legkönnyebben. Elvetemült ötletnek hangzik, de a szomjúság mellett a fejfájást, gyomorrontást, másnaposságot is kiválóan csitítja a leginkább lime levéből facsart és enyhén szénsavas ásványvízzel felöntött natúr limonádéba kevert mokkáskanálnyi kősó. A párolt tengeri sónál erre a célra alkalmasabb a bányászott kősó: himalájai, Bad Ischler vagy még inkább a kénes ízű indiai fekete gyógysó, a Kala Nimak.
Organikus hűtés
Nem lebecsülendők ilyenkor a hideg levesek, frissen facsart vagy százszázalékos gyümölcs- és zöldséglevek sem, melyek hatékonyan hűtik a szervezetet. Kerüljük viszont a nehéz, zsíros, fűszeres ételeket: ezek emésztéséhez még több folyadék szükséges, miközben hőt termelnek. Szintén ellenjavasolt a kávé és az alkohol, mivel vízelvonó hatásúak, ráadásul az alkohol tágítja az ereket, tovább fokozva a hőtermelést. Ez a hideg sörre is vonatkozik! Ha mindenképpen sörözni akarunk, azt tegyük estefelé, és válasszunk könnyebb fajtákat, például citromos búzasört vagy radlert.
A gyógyteák közül is válasszuk azokat, amelyek az emésztést gyorsítják, viszont nem fokozzák a hőtermelést. Jótékony hatású az édeskömény, kifejezetten hűtő hatású a marokkói menta, kerülendő azonban a gyömbér minden formája. Gondoljunk arra is, hogy a melegben megváltozhat egyes gyógyszerek – leginkább az értágítók és vízhajtók – élettani hatása. Ezek rendszeres szedése esetén mindenképpen beszéljünk kezelőorvosunkkal.
