Újra ott, ahol voltunk
A pénzügyminiszterek tanácsa heves vita után márciusban fogadta el a bizottságnak azt a javaslatát, hogy részlegesen függesszék fel a jövőre esedékes kohéziós pénzek kifizetését, ami összesen 495 millió euró támogatást érintett volna. A szankcióra azért került sor, mert az unió csak így tudta rászorítani az Orbán-kormányt, hogy a költségvetés hiányát ne egyszeri tételekkel, hanem fenntartható módon, strukturális átalakításokkal szorítsa le a Brüsszel által elvárt szintre.
A szankció jóváhagyásakor a tanács a GDP fél százalékának megfelelő költségvetési kiigazításra vonatkozó ajánlásokat is megfogalmazott, melyek teljesítésével Magyarországnak most sikerült kikerülnie a felfüggesztés alól. „Börtönbe zártak, de megkaptuk a szabaduláshoz szükséges kulcsot is” – mondta egy forrásunk a márciusi döntésről, amely tulajdonképpen elérte célját.
Matolcsy szerint Magyarország egy év múlva kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, azaz hosszú távon három százalék alatt tudja tartani a költségvetési hiányt. Erről jövő áprilisban kaphat végleges visszajelzést Magyarország. De nem csak emiatt nincsen rendben a szénánk – fogalmazott a miniszter, aki bejelentette: hamarosan növekedést és munkahelyteremtést erősítő programot terjeszt Orbán Viktor miniszterelnök elé.
Lapunk kérdésére nem akart részleteket elárulni a programról, de annyit elmondott: célja egyebek között a kis- és középvállalkozások megerősítése,mert „ott tudnak felvenni még egy embert”, a 25 év alattiak és az 55 év felettiek foglalkoztatottságának segítése, valamint a munkaterhek mérséklése ott, ahol alacsony a foglalkoztatottság.
Magyarország nem vitatja az Európai Bizottság országspecifikus gazdasági ajánlásait, azok benne vannak a Széll Kálmán Tervekben – közölte kérdésünkre Matolcsy. A bizottság május végén publikált ajánlásaiban azonban több ponton is kifogásolta a magyar programot. A többi között hangsúlyozta, hogy az egykulcsos adó hátrányosan érinti a szegényebb rétegeket, és nem serkenti a belső fogyasztást. Ezenkívül aggályokat fogalmazott meg a pénzügyi tranzakciós adóval kapcsolatban, és javaslatokat tett a közmunkaprogrammal, valamint az oktatáspolitikával kapcsolatban is.
Öt-tíz évig stagnáló eurózónára kell készülniük az övezeten kívüli országoknak – mondta Matolcsy, aki érdemben nem tudott reagálni a bankuniót firtató kérdésre, mert, mint fogalmazott, „nem tudjuk, ki mit ért bankunió” alatt. Magyarország egyébként támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek a monetáris unió felemásságát próbálják korrigálni. A fiskális unió kiépítéséhez azonban egyelőre nem kívánunk csatlakozni, mert a miniszter szerint az az eurózónára vonatkozik.
