A program tulajdonképpen az Európai Bizottság által felvázolt intézkedések felturbózott változata: alapvetően az Európai Beruházási Bank feltőkésítését, a fel nem használt strukturális pénzek célzott elköltését, valamint az infrastrukturális fejlesztéseket finanszírozó projektkötvények bevezetését tartalmazza. A minicsúcsot követő sajtótájékoztatón Merkel világossá tette: a német adófizetők garanciákat, beleszólást akarnak a további segélyekért. Hollande viszont közölte: még több szuverenitás feladása csak „több szolidaritás”, azaz több pénz után jöhet szóba.

Az olasz, a francia, a német és a spanyol vezetőt figurázzák ki tüntetők Rómában

A német és francia álláspontok továbbra is vészesen távol állnak egymástól egy héttel az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója előtt. Az olasz kormányfő ötletét, mely szerint a szerkezeti reformokat végrehajtó, prudens országok államkötvényeit az európaimentőalapok kvázi automatikusan vásárolnák, ha azok hozama túl magasra szökik, megvitatták, de nem született egyezség. Monti egyre nehezebb helyzetben van: technokrata kormányának politikai támogatottsága zsugorodik. A The Guardian című brit lapnak adott interjúban megkongatta a vészharangot, amikor közölte: a jövő heti csúcson eredményt kell elérni az euró megmentése érdekében.

Spanyolország hétfőn kér hivatalosan pénzügyi segítséget bankrendszerének stabilizálásához, de konkrét összeget csak a hitelezőkkel folytatott tárgyalások végén állapítanak meg. Merkel a római sajtótájékoztatón ismét emlékeztetett rá: a szerződések tiltják, hogy a mentőalapok a kormányok megkerülésével, közvetlenül a bankoknak nyújtsanak segítséget. A római négyek támogatásukat fejezték ki a pénzügyi tranzakciós adó mellett, amely elképzelés pont pénteken kapott komoly sebet Luxemburgban az uniós pénzügyminiszterek tanácskozásán.

Biztossá vált: konszenzus hiányában az új adót nem lehet majd a huszonhetes körben bevezetni, ezért kisebb csoportban valósítják meg a tervet támogató államok. A német kormány azért is harcol az új adóért, mert így akar gesztust tenni a szociáldemokrata ellenzéknek, amelytől cserébe támogatást vár az európai politikában. (Ez a tranzakciós, kitalálója után Tobin-adónak nevezett teher szinte semmiben sem hasonlít arra, amit az Orbán-kormány jövőre kíván bevezetni: míg az uniós változat a pénz- és tőke piacok sebezhetőségét növelő, spekulációs célú pénzmozgásokat szorítaná vissza a pluszteherrel, addig a magyar verzió minden lakossági és vállalati pénzmozgást sújtana, célja pedig a költségvetési lyukak betömése.)

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön több intézkedést is javasolt az eurózóna válságának megoldására: egyebek között szorgalmazza az Európai Központi Bank (EKB) aktívabb beavatkozását és azt, hogy a mentőalapok közvetlenül bankokat is ki tudjanak segíteni. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója az euróövezet pénzügyminisztereinek luxemburgi találkozója után közölte: a bank unió létrehozása elsődleges fontosságú, ahogy a fiskális unió és az adósságok közösségivé tétele is. A bankunió ötletét és a struktúra részleteit a jövő héten vitatják meg az európai vezetők.

A döntéseket sürgeti, hogy tizenöt nagybank besorolását rontotta pénteken aMoody’s. A hitelminősítő a Bank of America, a Citigroup, a Goldman Sachs, a J. P. Morgan, a Crédit Suisse, a UBS, a BNP Paribas, a Crédit Agricole, a Société Générale, a Deutsche Bank, a Royal Bank of Canada, a Royal Bank of Scotland, a Morgan Stanley, a Barclays és az HSBC osztályzatain változtatott. A cég kiemelte, hogy az érintett csoportok globális tőkepiaci műveleteket folytatnak, és ezért nagymértékben ki vannak téve a jelenlegi helyzetben fokozódó kockázatnak. Mindeközben bírálta a német jegybank, hogy az Európai Központi Bank enyhített a fedezetelfogadás szabályain: így akar a dél-európai bankok helyzetén könnyíteni.