A kormány honlapján olvasható vitairat szerint „vagyoni típusú adó bevezetésére is sor kerülhetne”. Ezzel próbálnák korlátozni a birtokpolitikai célokkal ellentétes földszerzéseket. A progresszív adó alapja a földtulajdon mint vagyon lenne. A tervek szerint akár már meglévő birtokok gazdái is adót kaphatnak a nyakukba, ha ez az ára annak, hogy az állam meggátolja a „nem kívánt méretű földbirtok” fennmaradását. Szakértői magyarázat szerint ezzel ösztönöznék, hogy az őstermelők legfeljebb 50 hektáros, a családi gazdálkodók pedig 50–500 hektáros méretű gazdaságokat alakítsanak ki.

Forgalmi adó sújthatja a termőföld adásvételét

Az elképzelésekből azt lehet kiolvasni, hogy a földtőkéből származó jövedelem adóztatása is napirenden van, pontosabban a jelenlegi mentességek visszaszorítására készül a vidékfejlesztési tárca. S ez még nem minden: ahogy a vitairat fogalmaz, a földforgalom „ellenőrzése” végett az áfarendszert is kiterjesztenék a birtokokra.

– A földadó nem ismeretlen a magyar adópolitikában, bár legutoljára valamikor a rendszerváltás utáni években vetették ki – mondta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az adószakértő szerint azért törölték el ezt az adót, mert abban az időben olyan alacsony volt az ára a földnek, hogy célszerűtlennek tűnt az adóztatása. Úgy gondolkodtak, hogy meg kell várni, amíg kialakul az aktív földpiac. A szakértő szerint az áfa ellenőrzési eszközként annyiban magyarázható, hogy a bevallási, befizetési adatok segítenek eligazodni az adóhatóságnak a földpiaci tulajdonviszonyok alakulásában.

– Igaz – tette hozzá –, illetéket eddig is fizetni kellett, így végső soron az információ már most is eljut a hatósághoz. Raskó György agrárközgazdász szerint a földtörvény vitaanyagának megfogalmazói nem a XXI. században élnek, mert nem veszik figyelembe, hogy a magyar mezőgazdaság a nemzetközi verseny szereplője, és alacsony hatékonyság mellett próbál helytállni.

A koncepció egyik tévedésének nevezi a vagyoni típusú adó bevezetését. Szakértők szerint ugyanis a birtokok elaprózódása rontja az ágazat versenyképességét. A földtőke-jövedelem megadóztatása kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az öt évig terjedő haszonbérbeadás bevétele után már most is 25 százalékos forrásadót kell fizetni, s csak az ennél hosszabb ügyletek élveznek adómentességet – nem véletlen, hogy alig kötnek rövid bérleti szerződést.

Jelentős változásnak tartja a szakértő az áfa bevezetését. – Ebben az esetben a jelenlegi tárgyi áfamentesség megszűnne, a vételár után áfát kellene fizetni, ami egyértelműen csökkentené a földárakat. Kérdés, a vállalkozók visszaigényelhetik-e majd az áfát, de erre a vitairat nem ad választ – mondta a Népszabadságnak Raskó György.