A BP-nél lapunknak elmondták: a Mol-tulajdonú FGSZ Zrt.-vel közös munkacsoportokban tekintik át a magyar szakasz megvalósításának lehetőségeit. Szakértők a csupán egy éve kiszivárgott SEEP-tervet tartják számon az egy évtizede folyamatosan álmodott Nabucco gázvezeték egyik legéletképesebb versenytársaként.

Uniós háttértámogatás eddig elsősorban a Nabucco mögött rajzolódott ki: a Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon keresztül Ausztriáig tervezett gázszállítás megvalósítása az elmúlt évek során egyfajta uniós (és amerikai) presztízskérdéssé vált, elsősorban az orosztól független gázellátási útvonal melletti erőteljes politikai kiállások miatt.

Eddig ugyanakkor nem derült ki, honnan és mennyi gáz kerülhet a vezetékbe, kik vennék azt meg, és az építkezést miből állnák. Jelképes támogatásokon kívül pénzt sem az Európai Unió, sem a lehetséges fogyasztó vagy nyomvonalországok nem adtak. Az előkészítés költségeit a részt vevő államok egy-egy szakcége – így Magyarországon a tőzsdei hátterű Mol – állták, melyek azonban végleges beruházási döntést nem hoztak. Az utóbbi évek legnagyobb csapását mégis Orbán Viktor mérte a jobb híján továbbra is csak pozitív nyilatkozatokkal felszínen tartott elképzelésre. Nemrég ugyanis a magyar miniszterelnök dobta be a köztudatba, hogy „a Mol elhagyja a projektet”. 

A vállalat ezután fokozatosan konkretizálódó közleményeiből kiderült: a Mol az idén már nem járul hozzá a Nabucco osztrák központjának költségvetéséhez, és kész túladni a közös vállalatban meglévő egyhatodnyi részesedésén is. (Ez azonban egyelőre még nem sikerült neki.) A Mol a jelek szerint mégis jobban bízhatott a Nabuccóban, mint a kormányfő, aki ellenzékből ráadásul még keresetlen szavakkal is illette a Nabuccót álomnak minősítő elődjét: az év eleje óta érvényes döntését ugyanis a Mol csak most publikálta. A Nabuccóhoz legközelebb álló – a Mollal nem túl jó viszonyban lévő – osztrák OMV ugyanakkor továbbra is kiáll a Nabucco mellett. Az MTI tegnap megszólaltatta a Nabucco osztrák szóvivőjét, aki megismételte azt az álláspontjukat, hogy a tervezésben részt vevő Mol-leányvállalat még mindig nem jelezte náluk hivatalosan kilépési szándékát.

Gázvezetéket építenek a Pilisben

Mégiscsak a Nabucco egyfajta tehetetlenségére utal, hogy az utóbbi években számos hasonló nyomvonalú gázvezetékterv látott napvilágot. Ezek részben vagy egészben egyaránt az – amúgy térségében nem nagy gázkitermelőnek számító – Azerbajdzsán Kaszpi-tengeri Shah Deniz mezőjének gázkincsére áhítoznak. A telepen folyó munkálatok irányítója a BP. Arról, hogy ebből mely cég mennyi gázt kaphat, az azeri állam dönthet, és e pozícióját láthatólag jól ki is használja. A lehetséges előnyöket és buktatókat ugyanakkor a BP is ismerheti, hisz nemrég saját gázszállítási tervvel rukkolt elő. További részletek nem ismertek, hiszen sem Azerbajdzsán, sem más forrásországok nem döntötték még el, kinek, mely vezetékekbe adják majd a gázukat. A közép-ázsiai térség – ahol Türkmenisztán és Irán is jelentősebb gázkészletekkel rendelkezik – messze legsikeresebb szerződője egyelőre Oroszország és Kína.

(A cikk itt folytatódik.)