Kiszorulhatunk az unióból
Ön Brüsszelben él. Milyen volt a visszhangja az Orbán-jelölésnek, vagyis annak, hogy Áder János lesz az államfő? Fodor Gábor a Facebookon azt írta: habitusa és gondolkodásmódja esélyt jelenthet a jobboldal számára is, Áder Orbán ellensúlyává válhat.
Nem kizárt az a lehetőség sem, hogy Áder János politikailag önállósodik, de ez csak egy forgatókönyv a sok közül, és nem látunk a jövőbe. Mivel Áder János alkatilag mérsékeltebb, nem teljesen elképzelhetetlen, hogy újra összezördül Orbán Viktorral. Ugyanakkor, hogy Áder János a jobboldal újfajta politikusi vezéregyéniségévé váljon, vagy hogy nézetei, véleménye, álláspontja ideológiai mércét jelentsenek, ez egyelőre nem valószínű. Új funkciójában, a Sándor-palotában nem is igazán az lesz a dolga, hogy politikai alternatívákat fogalmazzon meg a jobboldalon vagy a Fideszben Orbán Viktorral szemben. De ha a távolabbi jövőbe nézünk, akkor a Fidesz egy esetleges súlyosabb választási veresége után, a párt belső bomlásakor – ami nem kizárható esemény – Áder Jánosnak kulcsszerepe lehet, és meghatározóvá válhat, hogyan foglal állást, ha kitörne a palotaforradalom Orbán Viktor körül... Egyelőre tehát az a valószínűbb, hogy kart karba öltve fognak politizálni, és Orbán Viktor éppen azért választotta Áder Jánost, hogy annak az új politikai rendszernek, amelyet közösen kezdtek el kiépíteni, az őrzője, gyámja legyen, akkor is, ha nehéz idők jönnek a Fidesz számára.
Orbán Viktor elvárása szerint Áder János első számú feladata az új, húsvéti alkotmány védelme lesz.
Ezek a feladatmeghatározások lehetnek csupán napi politikai használatú szövegek is. Ezzel együtt alighanem tényleg olyan embert akart, aki részt vett az építmény felhúzásában, aki az új rendhez személyesen is kötődik. A demarkációs vonal egyébként létező orbánista kifejezés. Ha valaki átlépi az Orbán Viktor (és régebben Kövér László) által aktuálisan meghúzott demarkációs vonalat, az a legsúlyosabb bűnnek számít. Pillanatnyilag az ellenzéki erőkön kívül a nyugati- európaiuniós-washingtoni-nemzetközi sajtóból érkező kritikákkal szemben – amelyeket ők támadásnak értelmeznek –kell megvédeni mindent, ami megvédhető. Itt lehet Ádernek harcosabb szerepe, mint elődjének. És hogy aztán mégis miben lehet/kell engedni, abban csak Orbán Viktor dönthet.
Hol húzódik a határ, ahol már a magyar szuverenitást meg kell védeni az EU ellenében?
Azzal kezdeném, hogy néhány éve nem gondoltuk volna, hogy az európai intézmények, az európai politikai elitek bele tudnának szólni abba pél dául, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának ülésén jelen lehet-e a magyar kormány képviselője, vagy hogy az új Országos Bírósági Hivatal elnökének kizárólagos joga van-e másik bírósághoz áttenni egy ügyet. Nem hittem volna, hogy az Európai Bizottság el tudja érni, hogy olyan törvényeket megváltoztasson egy uniós tagállam kormánya, amelyek pedig majdnem kőbe vannak vésve... Vagyis az euró pai politikai térség rengeteget fejlődött: a lisszaboni szerződésbe bekerült az alapjogi charta, az Európai Bizottságnak érezhetően megnőttek a jogi lehetőségei, és átalakul a politikai szerepfelfogása. Mindezt a változást nagyon is félreérthette és alábecsülte a magyar kormányzat. Persze az európai intézmények a közös európai értékek védelmében és az uniós szerződéseknek megfelelően lépnek fel. Ami Orbánt Viktort illeti, egy populista politikusnál nagyon nehéz megfogni, hogy pontosan mit gondolhat, hol húzódik a nemzeti szuverenitás határa, mert hiszen a változó helyzethez adott esetben tud alkalmazkodni is. Közben valószínűleg nagyon rossz, és egyre rosszabb véleménnyel van erről az egész európai politikai „vircsaftról”, hogy egyik szófordulatát idézzem egy másik összefüggésből. A „nem leszünk gyarmat” ennek a radikalizálódásnak a kifejeződése.
Az IMF-hiteltárgyalások kapcsán újabb és újabb diktátumok teljesítésének feltételül szabásaméltányos az EU részéről?
Az Európai Bizottság, úgy tűnik, eljutott odáig, hogy a hiteltárgyalások megkezdésének feltételei közé – azzal a retorikával, hogy általános bizalomhiány érzékelhető a befektetetők részéről – azokat az ügyeket is beemelte, amelyek a szó szoros értelmében nem gazdaságpolitikai természetűek. Szerintem ezt helyesen tette, és ha azért tette, mert ez a megfelelő módszer annak érdekében, hogy politikailag is áttörést érjen el az Orbán-kormány antidemokratikus lépéseivel szemben, akkor azt mondom: ügyesen és jól próbál meg végre politizálni a bizottság, annak megfelelően, ahogyan erre az Euró pai Parlament többször is felkérte. Valóban az a dolga az uniós szerződések őreként, hogy a tagállamokkal betartassa az általuk elfogadott szabályokat és normákat.
Orbán Viktor reformer, fenegyerek vagy veszélyes politikus, aki feszegeti az európai határokat?
Amennyire átlátom, sokféle vélemény van róla. De ha mégis összerakható egyfajta európai mainstream álláspont, amely a baloldali pártoktól a liberálisokon át egészen a konzervatívnéppárti formációkig sokakra jellemző, akkor az igen erőteljes távolságtartás, meghökkenés, értetlenkedés és ellenszenv az, ami a magyarországi fejleményeket övezi. A magyar miniszterelnök teljesen elszigetelődött Európában: senkivel sem találkozik, sehová sem hívják,Magyarországra sem látogat el komoly politikus, különösen a féléves uniós tanácsi elnökség óta. Az összbenyomás nagyon negatív Orbán Viktorról.
Az orbáni szabadságharcnak, IMF-tárgyalásos csatáknak lehet olyan következményük, hogy megvonják a magyar kormánytól a szavazati jogot az unióban? Vagy hogy Orbán Viktor kisétál az EU-ból?
Erre csak azt tudom mondani, hogy egy évvel ezelőtt kizártnak tartottam volna, hogy idáig eljussunk. Ma már úgy vélem, ez is benne van a pakliban, illetve a kettő – kiszorulás és kilépés –egymást kiegészítve is megtörténhet, akár az események nem szándékolt következményeként. Mégsem hiszem, hogy hamarosan az Európai Unión kívül találnánk magunkat – az európai politikai eliteknek nincs is olyan céljuk, hogy ez legyen a kimenetele a viszálynak, pontosabban a súlyos magyarországi politikai válságnak, mert hiszen erről van szó. Az inkább bekövetkezhet, hogy ha az európai pártcsaládok többségében úgy értékelik, nem történt meg a visszakanyarodás a demokratikus közös normákhoz, akkor az Európai Parlamentben a magyar kormány szavazati jogának megvonását is javasolhatják. Hogy aztán ez az elképzelés megkapná-e a tagállamok politikusainak elegendő mértékű támogatását, az kiszámíthatatlan. Valószínűbbnek tartom, hogy fennmarad a mostani feszült helyzet, úgy, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének ügyében az Európai Bizottság az Európai Bírósághoz fordul, miközben lehet, hogy a magyar kormányzat olyan új költségvetést állít össze júniusra, hogy nem függesztik fel a kohéziós alapokból járó kifizetések egy részét – félmilliárd eurót
– 2013-tól. Az is lehet, hogy a 2014-es választás oldja fel a konfliktust, ha addig megjelenik-megerősödik a demokratikus politikai alternatíva Magyarországon. Vagy ellenkezőleg: még roszszabb időszak jön, ha azok a vészforgatókönyvek valósulnak meg, hogy a Fidesz egyedül nem szerzi meg a többséget, és vagy kívülről támogatná a Jobbik, vagy belépne a kormányba egykét akár jelentéktelen posztért cserébe. A Fidesz érvelésében a kormányozhatóságtól a hazamegmentéséig sokminden benne lenne természetesen. Persze ez megint nagyon messze van, csak éppen matematikailag nem kizárható.
Névjegy
HEGEDŰS ISTVÁN Hegedűs István 1957-ben született Budapesten. 1981-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán. Nem volt alapító tag, de ősfideszes, 1988. április 30-án lépett be a Fideszbe. 1988 novemberében lett a szervezet választmányának a tagja. 1989-ben részt vett az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásokon. 1990-ben a Fidesz országos listájáról jutott be az Országgyűlésbe. Az első ciklus végéig, 1994-ig parlamenti képviselő volt. 1994 júliusában kilépett a Fideszből.
