Ők kérték-e, hogy bízzák rájuk, melyik ujjukat harapják meg, vagy az is parancs volt, hogy muszáj önként dönteni. Az intézményvezetők egyként félnek a szocialista polgármestertől és a fideszes testületi többségtől.

A szakszervezet nem is tudja, hogy éppen jövedelmet csökkentenek megint, reggel kilenckor szólnak, hogy délután háromra vinni kell a listát – ők majd a jövő héten tájékozódnak, hogy tényleg történt-e valami. Persze az is jellemző, hogy az újságírón kívül már eszébe sem jut senkinek, hogy az érdekképviseletnek is lehetne szólni, ha fennforgás van. Miközben az iskolaigazgatókat lábhoz lehet szólítani, az önkormányzati cégekhez nem akarózik hozzányúlni.

Ott már a Fidesz és a Jobbik kinevezettjei szépen megmelegedtek, mégiscsak vannak megbízások, állások, és bár a költségvetést Botka László állítja össze a csapatával, a fideszes többség fogadja majd el, ha elfogadja. El lehetne hagyni vagy halasztani a 2012-re tervezett beruházások közül is: no, de egy beruházás még gazdagabb aranybánya, mint egy önkormányzati cég. Ünnepélyes avatással választást lehet nyerni, azzal viszont aligha, ha minden intézmény csupán olajozottan működik.

A pedagógusok nyikkanni sem mernek – tőlük igazán könynyű elvenni. Csak egy baj van: túl keveset lehet. A város háza hallgat, a Fidesz hallgat – pedig jó lenne megkérdezni, hogy ha minden iskolától el vesznek 30 milliót, ami az összes túlmunkáért járó jövedelemmel vagy 7-8 álláshellyel egyenlő, hogyan lesz ebből feb ruár 3-ra nyolcmilliárd. Merthogy annyi hiányzik a városi büdzséből.