Az Európai Unió azt szeretné, ha a gazdasági növekedés beindítására és a munkanélküliség mérséklésére tett erőfeszítésekről szólnának a szalagcímek, miközben a piac azt figyeli, mit tesz az unió azért, hogy ne váljon súlyosabbá az eurózóna válsága.

A hétfő délután összeülő vezetők elé kerülő szöveg tervezete szerint a fiatalok elhelyezkedésének ösztönzése, az egységes piac kiteljesítése és a kis- és középvállalkozások (kkv) finanszírozásának megkönnyítése érdekében kell lépnie az uniónak és a tagállamoknak. A fiatalok mobilitásának megkönnyítése, a szociális alap hatékonyabb felhasználása a foglalkoztatás terén, különösen a fiatalkori munkanélküliséggel küszködő tagállamokban, mind szerepelnek az előzetes verzióban.

Két szerződés is napirenden lesz hétfőn. Az eurózóna állandó mentőalapját, az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) létrehozó szerződés módosításáról a héten döntöttek a pénzügyminiszterek. Az ESM már idén júliusban – egy évvel a tervezett előtt – működőképessé válhat. Az ESM forrásaihoz való hozzáférés előfeltétele lesz a fiskális paktumhoz való csatlakozás.

Ez utóbbi kormányközi szerződéssel kapcsolatban még maradtak politikailag érzékeny vitapontok. Ilyen kérdés, hogy szabhat-e ki pénzbírságot az Európai Bíróság arra a tagállamra (a GDP 0,1 százalékáig), amely nem iktatja alaptörvényébe a kiegyensúlyozott költségvetés kötelezettségét. (Az új szabály szerint a deficit strukturális szempontból nem haladhatná meg a GDP fél százalékát.)

A bíróság és a bizottság szerepével kapcsolatban továbbra is sok a jogi bizonytalanság – mivel Nagy-Britannia nem lesz az aláírók között, a közösségi intézmények alkalmazása az új mechanizmusban meglehetősen támadható. Abban sincs egyelőre kompromisszum, hány tagállamnak kell ratifikálnia a megállapodást, hogy érvénybe lépjen. Kérdés az is, mekkora kiskaput hagynak maguknak az eurózóna tagjai a félszázalékos szabály alól. Mivel az adóharmonizáció egyelőre nem került be a szövegbe, és a megállapodás kötelezettségei nem lennének érvényesek az aláíró nem eurózóna tagokra – Magyarország minden bizonnyal benne lesz a fiskális paktumban.

A lengyel kikötéssel kapcsolatban –amely szerint ők csak akkor írják alá az új egyezményt, ha a nem eurótag államok is részt vehetnek az eurócsúcsokon – Martonyi János péntek délután úgy vélekedett, kompromisszum fog születni az ügyben. A magyar külügyminiszter pénteken Brüsszelben kifejtette: Budapest azt szeretné, ha a most létrehozandó rendszer minél előbb integrálódna az alapszerződésbe, és nem alakulnának ki párhuzamos intézményrendszerek.

Bomlik a Merkel-Sarkozy kettős?

Bár Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezetője is tett erre vonatkozó felszólítást, a német ellenkezés miatt nem várható előrelépés az európai mentőalapok tűzerejének növelésével kapcsolatban. Sajtóforrások ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő közti viszonylagos szövetség megbomlani látszik. A pénzügyi szigort olykor csak a berlini nyomásnak engedve támogató francia elnök Mario Monti olasz kormányfőben találhat új szövetségesre a kancellár aszszonnyal szemben. Ez átrajzolhatja az erőviszonyokat a tárgyalóasztalnál.

A csúcson téma lehet hazánk is, legalábbis Guy Verhofstadt felszólította az Európai Tanács dán elnökségét, hogy az állam- és kormányfők hétfői tanácsa foglalkozzon Magyarország kérdésével – erről az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Konrád György író társaságában tartott péntek délután Brüsszelben. (Konrád György úgy fogalmazott, „orbánista pártállam” épül Magyarországon, és a hangulat a húsz évvel ezelőtti állapotokra emlékezteti.) A dán elnökség erre azzal reagált, hogy a napirendet Herman Van Rompuy, az Európai Tanács (ET) elnöke és kabinetje állítja össze. Verhofstadt kívánságát szakértők szerint technikailag és politikailag is nehéz teljesíteni.

Verhofstadt bejelentette: szervezik, hogy a parlament állampolgári jogokkal, bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottságának február 9-i ülésén meghallgassák a magyar ellenzék és a civil társadalom képviselőit. Kitért arra is, hogy a jogállamiság, emberi jogok és demokrácia felett őrködő, strasbourgi székhelyű ET (amely nem az EU intézménye) parlamenti közgyűlésének egyik bizottsága csütörtökön arra kérte fel a velencei bizottságot (az ET egyik tanácsadó szervét), hogy vizsgálja meg az információ szabadságára, az alkotmánybíróságra, az ügyészségre, a nemzetiségekre, és a családvédelemre vonatkozó magyar jogszabályokat.

A velencei bizottság nemrég kezdte meg a magyar szabályozás vizsgálatát a bíróság függetlenségével, a vallásszabadsággal és a választójoggal kapcsolatban is. Utóbbit a magyar hatóságok megkerésése alapján, miután erre kérte fel a magyar kormányzatot az ET főtitkára, Thorbjorn Jagland január 11-én Martonyi Jánosnak küldött levelében. A főtitkár a három említett területen kívül a médiatörvényt is megjelölte – erről azonban nem érkezett felkérés a velencei bizottsághoz.

Február 16–17-én érkezik Budapestre az ET parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője. A svéd Kerstin Lundgren és a cseh Jana Fischerová tavaly jú liusban egyszer már tájékozódott Budapesten, miután a strasbourgi parlamenti közgyűlés 24 tagja kezdeményezte a monitoringeljárás megindítását Magyarországgal kapcsolatban.

Budapest gyorsan megegyezne

Magyarország szóba került a külügyminiszterek pénteki tanácskozásán is. A Benelux államok kérésére az Európai Bizottság részéről Maros Sefcovic alelnök számolt be az eljárásokról a bírák nyugdíjkorhatára, a jegybank és az adatvédelmi hivatal függetlenségének kérdésében. Az alelnök kitért a bíróság függetlenségével és a médiaszabályozással kapcsolatos egyéb aggályokra, illetve az erről szóló bizottsági levelekre. Martonyi János felszólalásában közölte: Budapest szándéka, hogy ezeket az eljárásokat még ebben az első fázisukban lezárják.