Davos: kiégés és aggódó figyelem
Angela Merkel német kancellár elutasította az 550 milliárd eurósra tervezett Európai Stabilitási Mechanizmus további bővítését – jóllehet ezt korábban Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is javasolta. David Cameron brit miniszterelnök beszédében bátor cselekvésre ösztönözte Európát a halogatással szemben. Kijelentette, hogy Nagy-Britannia nem akar kilépni az Európai Unióból. „Azt akarjuk, hogy az unió sikeres legyen!” –mondta.
Az európai pénzügyminiszterek megbeszélésén óvatos optimizmus uralkodott: a német Wolfgang Schäuble nem tartott Görögország fizetésképtelenné válásától, s kedvezően ítélte meg Olaszország és Spanyolország kilátásait is. Kevésbé volt optimista az Európai Központi Bank olasz elnöke. Mario Draghi szerint továbbra is komoly hitelszűke van a kontinensen.
– Az a gazdasági szigor, amelyet Németország akar rákényszeríteni Európára, deflációs adósságspirál felé taszítja az eurózónát – jelentette ki Soros György. A magyar származású amerikai milliárdos egyik davosi sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, az Európai Központi Bank intézkedései megszüntették ugyan a bankok likviditási problémáit, de nem javítottak azokon a financiális hátrányokon, amelyektől a nagyon eladósodott országok szenvednek.
„Németország úgy viselkedik, mint a szigorú pénzügyi fegyelem hajcsára, amivel olyan gazdasági és politikai feszültségeket gerjeszt, amelyek szétszakíthatják Európát. A németeket sokkolta az infláció, és nem értik, milyen veszélyek fenyegetnek a defláció miatt. Az európai hatóságok vajmi kevéssé látják be, hogy a pénzpiacok miként is működnek valójában. Minden, amit eddig csináltak, rossz volt” – vélte Soros, aki szerint Európának gazdaságélénkítő csomagokkal kell jelentkeznie. Soros szerint az eddig hozott gazdasági intézkedések nem megfelelőek, „Magyarország csak a kezdet”, a nagy kérdés pedig az, mi történik majd az euróval, ha beüt a görög csőd.
A legnagyobb európai hitelminősítő péntek este Londonban bejelentette, hogy Olaszország, Spanyolország, Belgium, Ciprus és Szlovénia szuverén besorolásait minősítette vissza. Írország adósosztályzatát ugyanakkor a cég megerősítette. A Fitch december közepén vette negatív előjelű megfigyelés alá az összes olyan, befektetési ajánlású osztályzattal ellátott euróövezeti szuverén adóst, amelyek besorolására addig a leminősítés távlati lehetőségére utaló negatív kilátást tartott érvényben. A lépés a most megerősített besorolású Írországot, valamint a leminősített másik öt eurótagállamot érintette. A negatív kihatású megfigyelés a cég módszertana szerint azt jelenti, hogy az adott osztályzatok „aktív felülvizsgálat” alatt állnak, és megnövekedett annak az esélye, hogy az érintett országokat a Fitch rövid időn belül leminősíti.
Brüsszelben közben komoly kommunikációs csata zajlik az állam- és kormányfők hétfői informális csúcstalálkozója előtt. Az Európai Unió azt szeretné, ha a gazdasági növekedés beindítására és a munkanélküliség ellen tett erőfeszítésekről szólnának a szalagcímek, miközben a piac azt figyeli, mit tesz az unió azért, hogy ne váljon súlyosabbá az eurózóna válsága.
A csúcson hazánk is téma lehet, bár a soros dán elnökség nem hajlik rá, hogy engedjen az Európai Parlament liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadt erre vonatkozó felszólításának. A belga politikus tegnap Brüsszelben Konrád György íróval tartott közös sajtótájékoztatót, amelyen hosszan sorolta, milyen fórumok vizsgálják az Orbán-kormány alatt elfogadott magyar törvények európaiságát.
