A „lövés” lehet „piros” vagy éppen „zöld”, azaz málnaszörppel, illetve fűszernövény-kivonattal dúsítva. Első hallásra nem feltétlenül vonzó ital, de első kortyra, különösen a melegebb napokon már nem is annyira „taszító”. A BerlinerWeisse „lövésekkel” aromásított változatai ugyan különlegességnek számítanak, de Németországban még sokfajta ízzel, például kólával kevert sör is kapható. Nemcsak a vendéglátó-ipari egységekben, hanem a szupermarketekben is.

Nos, ez a trend lassan beszivárgott Magyarországra is, s a nagy hazai sörgyárak citrommal, grépfrúttal, naranccsal, almával és más gyümölcsökkel ízesített lager típusú sörei 2011-ben egyértelműen a hazai kínálat részévé váltak. A szokásosnál alacsonyabb alkoholtartalmú italokról van szó, a fémdobozban és üvegpalackban egyaránt forgalmazott termékekkel a sörgyártók alapvetően két potenciális fogyasztói réteget céloznak meg: a fiatalokat és a nőket.

A magyarországi ízesített sörhullám figyelemre méltó fáziskésésben van a németországival szemben.Európa vezető sörgyártó hatalmában 2009-ig tartott az aromás könnyített sörök felfutása, az elmúlt két évben azonban e szegmensben is vissza esés tapasztalható. Míg német szinten a „sörkeverékitalok” piaci részesedése a csúcsokon tíz százalék volt, ez tavaly hét százalékra esett vissza. Magyarországon viszont e söripari alfajták emelkedő tendenciát mutatnak, a Nielsen által az idén júliusban publikált felmérés szerint már 5,6 százalékot „hasítanak ki” a hazai sörpiacból.

Németországban az ízesített-kevert sörök kultusza közel százéves hagyományra nyúlik vissza. A legismertebb változat az 1:1 arányban, sörből és limonádéból kevert Radler, azaz a Bringás. A legenda szerint az 1920-as években az osztrák és a bajor Alpokban nyári kerékpár-túrázók kezdték el „felvizezni” a sört limonádéval. A melegben kifejezetten frissítő hatású volt, arról nem is szólva, hogy a keverék kevésbé szállt a bringások fejébe: alpesi lejtmenetben az „ittas kormányzás” súlyos következményekkel is járhatott.

Egy másik legenda szerint az angolul shandynek nevezett limonádés sör „születése” mi máshoz kötődik, mint a forradalomhoz. Amikor 1918-ban, Münchenben kitört a revolúció, a köznyelvben „Russen”-nak azaz „oroszoknak” hívott vörösök egyik törzshelyükön, a Matthäser-pincében kezdték el hígítani a búzasört limonádéval. Talán azért, hogy józanul, tiszta fejjel kezdjenek bele a szovjet mintájú tanácsköztársaság kiépítésébe. Ezt 1919-ben, alig egy hónap után erőszakkal leverték, viszont a német nyelvben megmaradt a limonádés búzasörre utaló „Russen-Mass” kifejezés. A németországi regionális különbségek persze az aromás sörökben is kifejezést nyernek. Az északi vidékeken, az Elba egyikmellékfolyója nyomán Alsterwassernak, Alstervíznek nevezik. A limonádés sör Franciaországban, Svájcban és Itáliában sem ismeretlen italféleség, ott „panaché”, azaz „kevert” néven fut. Ha fejedelmi gyümölccsel, azaz gránátalmaszörppel elegyítik, akkor már egy Monacóból lehet nagyokat hörpinteni.

Ha viszont valaki egy németországi vendéglátó-ipari egységben Dieselt rendel, biztosan nem küldik melegebb éghajlatra, jobb esetben a benzinkúthoz. Az üzemanyag alapvetően kólával kevert sört takar, s főleg a fiatalokfogyasztják.Gabonasöröskivitelben a politikailag egyáltalán nem korrekt „Neger” elnevezéssel illetik. A német sörgyártók fantáziája egyébként nem ismer határokat. A sört likőrökkel, gyümölcslevekkel, így például banán- vagy fügesziruppal, sőt akár koffeinnel keverik, s az általában két-három százalékos alkoholtartalmú, trendi palackozású termékekkel főleg a felkapott szórakozóhelyek közönségét célozzák meg.

Az előre csomagolás megjelenése azért is számít döntő fordulatnak, mert 1992-ig is lehetett aromásított-kevert söröket kapni – igaz, azzal a feltétellel, hogy a „lövést” a vendég szeme láttára teszik bele a folyékony kenyérbe. A korábbi kereszténydemokrata kancellár, Helmut Kohl kormányzása idején, 1993-ban módosították a söradótörvényt olyan értelemben, hogy engedélyezték az innovációra épített gyári keverést. Fontos megjegyezni, hogy az alapvetően borkedvelő Kohl vezette keresztény–liberális koalíció nem az 1516-os bajor sörtisztasági törvényt módosította. A IV. Vilmos és X. Lajos bajor hercegek aláírásával szentesített regula értelmében sörfőzéshez árpa, komló és víz használható fel alapanyagként.

Apropó, törvény. Az ízesített-kevert sörök magyarországi hullámának könnyen véget vethet az Orbán-kormány által tervezett chipsadó. Bár a trendi aromás sörök cukortartalma alacsonyabb, mint a jól ismert szénsavas üdítőké, de a kólával, a csokival és a burgonyaszirommal azonos elbánás alá fognak esni.