Az alapforma: a (lakó)ház. Nagy Lajos 1931-ben Bérház című novelláskötete címadó írásában, a rövidpróza keretei között kipróbálta a tárgy, a szimultán krónikázó-kritikai körbepillantás teherbírását („Hársfa utca 70. Háromemeletes ház, színe szürke…”), s megvalósított egy változatot öt évvel később regényben is (Budapest nagykávéház).

E példát hívtuk elő, mert az 1972-es születésű Papp Sándor Zsigmond (lapunk munkatársa – a szerk.) ugyan főleg a kortárs magyar (anyaországi és erdélyi) epika tegnapi és mai mestereit érezte közel magához első befejezett regénye mintegy hat esztendőn át tartó megalkotásakor –Bodor Ádám, Szilágyi István, Tar Sándor, Láng Zsolt munkáit –, de az ezerkilencszáznyolcvanas évek elejétől nagyjából tizenöt esztendőt felölelő „erdélyi történet” más szálakon is kötődik a hagyományhoz. Ugyanakkor derekasan kiküzdött egyéni írói konstrukció: élvezetes, olvasmányos, kiérlelt nagyregény. „A Törekvés utca 79. masszív, szürkésbarnává szikkadt sarokház…” – indul a három nagyobb fejezetre, valamint epilógusra osztott múltrekonstrukció. A fiktív, de két-három várossal részben mégis azonosítható erdélyi településen e beszédes nevű utca átlagosnak nevezhető háza foglalja, fogadja magába azon egyéneket és közösségeket, akiknek a romá niai diktatúra végstádiumában, majd a forradalom alatt és után zajló mindennapjai képezik a sokszálú sorsrajzot.

A Semmi kis életek már az első oldalakon felveszi az egyszerre jó iramú és türelmes narrátori tempót, a mindentudó elmesélés egyes szám harmadik személyű közléseit jellemző párbeszédekkel és egyéni beszúrásokkal ironikusan tarkított nyelvezetét, amely a regény megnyerő utazósebességét biztosítja. A kisszerű a mitikussal, a hétköznapi a történelmi léptékűvel halad együtt. Az időbontásos szerkezet nagy ívű vissza- és előrelengéseinek informatív kockázataival nem mindig számol az író, a megértésben mégsem támad nehézség. Némi elmosódottság nem árt: egyenesen használ a tragikum állandósult jelenvalóságát, a „kis tragédiák” sorozatosságát mély erkölcsiséggel, elbeszélői szolidaritással tudatosító műnek. Szivacsos, ingoványos, málló a korszak, másként-másként az 1989 előtti és utáni is. Az ezredvégi idő hitvány itatóspapírján véletlen-váratlan irányokba is futhat a tinta, amely az életutakat írja. Jobbára a különös nevek is olyan jelölők, amelyek eleve kétségeket ébresztenek a megnevezettekkel kapcsolatban.

Az első résznek a Rudolf nevű férfi, a másodiknak a Roland nevű ifjú, a harmadiknak a fiatal nő, Eszter a központi szereplője. Ez az állítás – a könyv jelzett szerkezetéből, históriájának ismétlő-rétegezett-újramondó érdekességéből adódóan – nem jelölheti ki tiszta súlyozással az anyagát állandómozgásban tartó prózapoétika kulcsponti alakjait, tényeit. S a figurákról szólva a legfontosabbat ragadnánk-e ki, ha Rudolfot besúgóként, Rolandot lázadóként, Esztert áldozatként azonosítanánk? Semmiképp. Sem kapcsolatrendszerüktől, sem a benső világukat leképező tudósításoktól nem foszthatók meg. Létük dimenziói az emberi szabadság örökös korlátozottsága közepette is olyan változatokat nyitnak meg, amelyek mindhármuk esetében sötéten termékeny kérdőjeleket hagynak.

Kimondva és kimondatlanul a szabadság körül forog a regény, melyben a magot „stabil változóként” a ház képezi, a cselekvések mintáit pedig a határok elfogadása vagy áthágása hozza létre. Nem véletlen, hogy a mű egy határsértést jelenít meg legtöbbször, változó szemszögből. Az egyenletesen kidolgozott (helyenként túl választékossá is csiszolt) könyv legemlékezetesebb jelenetei, részletei (például Rudolf és tartótisztje, Nicu Zmeura monumentális dialógusa) olyan kor lenyomatát nyújtják, amelyet a ház egyik lakója, az évtizedes mértéktelen önvédelmi italozása ellenére józan fejű Kalcsek gondnok, e „kiköpött úriember” a konkrétumok korának vél, „amikor az elvek és eszmék is csak annyit érnek, amennyi beváltható belőlük. Akár az üres üvegek”. Papp Sándor Zsigmond maga is tapasztalati konkrétumokból, a dokumentálható félmúltból indult ki, azonban a Semmi kis életek már realista alapozású absztrakció: a kisiklott történelem nyomására bárhol a világon kicsivé, semmivé váló életek átvilágítása.

Papp Sándor Zsigmond: Semmi kis életek Libri, 396 oldal, 3990 forint