Éhségsztrájk és etetés
Az éhségsztrájkot egy Juhász Tamás Imre nevű hallgató kezdeményezte, de aligha túlzás azt állítani, hogy az egyetemi hallgatói önkormányzat és annak vezetői álltak mögötte. Bár először százötven éhségsztrájkolóról szóltak a hírek, péntek este mintegy nyolcvanan kezdték az éhségsztrájkot, és 41-en tartottak ki hétfő reggelig.
Az éhségsztrájk spontán kezdeményezésnek tűnt, amelyhez sok olyan hallgató kapcsolódott, aki joggal félti tanulmányai ingyenességét, tart attól, hogy itthon nem lesz állása, de ha külföldön akar dolgozni, akkor visszafizettetik vele a képzés költségeit. Jó szándékú hallgatók sokasága jogos követelésekért demonstrált tehát Szegeden – de talán nem is voltak tudatában, hogy valójában annak a szűk csapatnak a szekerét tolják és a kiváltságait védik, amelynek tagjai irreálisan hosszú idő óta, kirobbanthatatlanul ülnek a hallgatói önkormányzatban.
Az SZTE ehökelnöke, Török Márk 2003 óta hallgatója a szegedi egyetemnek, számos képzést elkezdett, de egyiken sem szerzett felsőfokú végzettséget, mintha nem is lenne célja, hogy befejezze az egyetemet. Általános helyettese, Ament Balázs is egyike azoknak az „őshallgatóknak”, akiknek a személyén keresztül gyakorlatilag akkor is Török irányította az ehököt, amikor fegyelmi büntetésként egy időre kizárták az egyetemről. Az október 24-i tüntetésen, ahol a Szegedi Tudományegyetem 30 ezer hallgatója közül mintegy kétezren vettek részt, már Török Márk szónokolt.
Nemcsak a szegedi ehöknek, hanem a legitimitási hiányokkal küzdő felsőoktatási hallgatói érdek-képviseleti szervezetek mindegyikének is az a legfontosabb érdeke, hogy ne csökkenjen beleszólásuk az egyetem ügyeibe. Az egyetemi döntéshozatal ugyanakkor már a hallgatói önkormányzat túszává vált. Hallgatói autonómia címén óriási zsarolási potenciál jött létre. A most megváltoztatni kívánt felsőoktatási törvény az ehök részére egyetértési jogot – vagyis vétójogot! – biztosít számos stratégiai, személyi és pénzügyi kérdésben. Az egyetemi testületekben ülő hallgatói képviselők a gyakorlatban nem a saját karuk, szakjuk érdekeit képviselik, hanem az ehök néhány, az egyetemről eltávolíthatatlan vezetőjének irányításával tömbként szavaznak. A meg- és újraválasztásukhoz elég, ha 25 százalékos részvételi arányt tudnak felmutatni. A hallgatók érdektelensége miatt így ezt meg tudják oldani. A választásokon gyakran előbukkan az a feltételezés, hogy nem a hallgatók választanak képviselőket maguknak, hanem néhány vezető figura választ befolyásolható embereket maga mellé.
Úgy tűnik, mintha a rektorok jogait csorbítaná ez a helyzet, de egyben kiváló hatalmi lehetőségeket is teremt: egyszerűbb egyetlen emberrel, az ehök elnökével megegyezni, aki szállítja a szavazatok 30 százalékát, mint valóban eltérő érdekeket képviselő, függetlenül viselkedő testületi tagokkal egyeztetni. Szegeden az SZDSZ-közeli előző rektor idején burjánzott el az egyetemi belső szabályzatok tendenciózus megváltoztatásával az ehök túlhatalma, hogy az akkori rektor harmadszorimegválasztását is támogassa a hallgatói érdekképviselet. A régi rektor ennek ellenére nemmaradt a posztján. De ami nem jött össze ővele – hogy egyetemi pénzből súlyos százmilliókat juttassanak egy vállalkozónak, akinek a tulajdonában lévő Royal Szálló kihasználatlanul áll a Belvárosban –, az összejött a Fidesz-közeli mostani rektor idejében. Öt évre 690 millió forintért kibérelték a Royalt – abból a pénzből, amit a hallgatói szociális támogatásból tettek félre elvileg arra, hogy az egyetemi kollégiumokat felújítsák.
Súlyosan tévednek azok a balliberális értelmiségiek, akik „az ellenségem ellensége a barátom” alapon örvendeznek, amikor hallják, hogy Török Márk Matuska Szilveszterhez hasonlítja Hoffmann Rózsát, és úgy vélik, a mai ehökgarnitúrák a demokrácia bajnokai. A szegedi ehök elleni legsúlyosabb vádak a Hír TV Célpont című műsorában kaptak nyilvánosságot. Benke Csaba, az egyik legismertebb szegedi egyetemista-szórakozóhely, a SZOTE-klub bérlője azzal vádolta meg az ehök vezetőit, hogy 75 millió forint egy összegű, további évi 25 millió forint éves „védelmi pénzt” kértek tőle, azzal fenyegetőzve: elintézik az egyetem vezetőinél, hogy felbontsák vele a szerződést. Török Márk a YouTube-on nevetgélve cáfolja ezt a feltételezést.
A SZOTE-klub konkurenciája a Sing Sing diszkónak – amelyet ugyanaz a tulajdonosi kör birtokol,mint a Royal Szállót, ez utóbbinak a bérlésére költik a kollégiumok pénzének tetemes részét, s ezt a megoldást az új rektor interjúkban dicséri. Török Márkot a Hír TV támadja, és a Szegedma. hu jobboldali internetes portál áll ki mellette, miközben bennfentes kommentelők szerint a régi fideszes klientúra védelmezi zsákmányát az új fideszes klientúrától.
Február 27-én megjelent Az ehök örök című cikkünkben nyilatkozott Almási Tibor korábbi bölcsészkari dékán, aki a szenátusban következetesen szembeszegült az ehök hatalmának növekedésével. Almási akkor kijelentette: szerinte sem az egyetem vezetősége, sem a tiszta hökválasztásokat követelő hallgatók nincsenek abban a helyzetben, hogy helyreállíthassák a törvényes és demokratikus állapotokat. Csak akkor változhat meg a helyzet, ha a politika az új felsőoktatási törvényben vállalja, hogy újra alaphelyzetbe állítja a deformálódott rendszert.
Hoffmann Rózsára és Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárra sok rosszat lehet mondani – de a törvény tervezetében ők legalább megpróbálták a hökvezetők választását 50 százalékos részvételhez kötni, testületen belüli részarányukat csökkenteni, az egyetemekre rátelepedő, eddig kirobbanthatatlan személyi körökben változást kierőszakolni. Hogy ezt valóban keresztül tudják-e vinni, az attól függ, hogy a Fidesz legfelső döntéshozói felszámolni akarják-e Török Márk és társai hatalmát, vagy a saját hatalmuk szolgálatába állítani.
