Felsőfokú szakképzésekkel csökkentené a képzetlen munkaerő arányát az EU
Az Európai Bizottságnak továbbítja a gyakorlatorientált felsőoktatási intézményeket tömörítő EURASHE annak a hivatalos Bologna-szemináriumnak a következtetéseit, ajánlásait, melyen 17 ország mintegy 100 oktatási szakértője értékelte a rövid ciklusú képzések európai helyzetét a napokban Budapesten.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a EURASHE által szervezett konferencia előadásaiból kiderült, egyre fontosabbá válik Európában a felsőoktatási képzéseket a munkaerő-piaci igényekhez igazítani. A kimutatások szerint ugyanis az unióban a fiatal munkanélküliek 20 százaléka képzetlen vagy alulképzett, miközben nő azoknak a felnőtt dolgozóknak a száma, akik szakismereteik bővítése érdekében térnek vissza az oktatásba.
Egy 2010-ben készült átfogó elemzés szerint Európában 1,7 millió hallgató tanul rövid ciklusú képzések keretein belül. Magyar megfelelőjén, a felsőfokú szakképzéseken több mint 40 ezer fiatal vesz részt. A felsőfokú szakképzés is érettségire épül, de csak négy féléves képzést nyújt. Felsőfokú oklevelet – az alapképzéssel ellentétben – nem ad. Nagy előnye, hogy elvégzése után több lehetőség közül választhat a fiatal: a megszerzett tudás és tapasztalat birtokában munkát vállalhat vagy továbbléphet a felsőfokú alapképzésbe. Felsőfokú szakképzés nappali, esti, levelező tagozaton is létezik. A szakképzések többsége államilag támogatott, így állami finanszírozással két év alatt piacképes tudást és szakképzettséget szerezhet a hallgató.
Magda Kirsch, a felmérés készítője előadásában kiemelte: a rövid ciklusú képzések erősítése által a korábbiaknál szélesebb munkavállalói rétegek szakképzése válik lehetővé, hiszen a képzések fokozottan gyakorlatorien táltak, rugalmasak, így alkalmasak a munkaerőpiac változó igényeinek kielégítésére. Ugyanakkor kiemelte, hogy nagy szükség lenne a rövid ciklusú képzések és a hagyományos felsőoktatási képzés (alapképzés) közötti kapcsolat erősítésére, a képzések közötti átjárhatóság növelésére. Mint fogalmazott, a képzés hatékonyságát, munkaerő-piaci elfogadottságát erőteljesen növeli, ha a tanulók tanulmányaik befejezését követően végzettséget kapnak, ahogy az Egyesült Királyságban, illetve több észak-európai országban is.
A rövid ciklusú képzéseknek hazánkban megfelelő felsőfokú szakképzések kapcsán Sándorné dr. Kriszt Éva, a BGF rektora leszögezte, hogy a magyarországi képzésekkel kapcsolatban problémát jelent, hogy azok csak felsőfokú szakképzettséget adnak, végzettséget nem, valamint hogy a végzett hallgatók későbbi alapképzésben (bachelor) folytatott tanulmányaik esetén a képzés 120 kreditjéből mindösszesen 30-60 kreditet számíttathatnak be.
Egy ellentétes irányú átjárhatósági törekvés is megfigyelhető, miszerint azon hallgatók, akik eredménytelenek a BA- vagy BSC-képzéseken, megszerzett kreditpontjaikkal visszaléphessenek a felsőfokú szakképzés rendszerébe.
Dr. Niklai Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a felsőfokú szakképzés a felsőfokú oktatási rendszer fontos része kell hogy legyen, valamint hogy a jelenlegi magyar rendszer továbbfejlesztésére van szükség, melynek a munkaadók igényeinek, véleményének figyelembevételével kell megvalósulnia. Sándorné dr. Kriszt Éva is tartalmi megújulást sürget, amely alatt a kamara és a cégek intenzívebb bevonódását szeretné elérni.
A felsőfokú szakképzés megerősítése a regionális problémákon is segíthet, mivel helyi képzésekkel a helyi piaci igényekhez alkalmazkodik, így a képzett munkaerő is helyben találhat állást.
