Nem könnyű mesterré válni
Hamarosan újabb felsőoktatási felvételi eljárás kezdődik: a februárban induló, úgynevezett keresztféléves képzések felvételi tájékoztatója október 15-én jelenik meg, jelentkezni pedig november 15-ig lehet majd. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a keresztféléves képzések iránti érdeklődés mind az intézmények, mind pedig a diákok részéről egyre nagyobb. Tavaly például csaknem hatezren felvételiztek erre a képzési típusra, ami kétszerese a megelőző évinek. A keresztféléves jelentkezések között az utóbbi években a mesterképzések dominálnak: 2008-ban a jelentkezők 54, tavaly már a 80 százaléka a bolognai képzési rendszer második fokára felvételizett. Ez a tendencia várhatóan idén sem fog változni, hiszen az alapképzésben tanuló hallgatók nagy része még mindig csak némi csúszással tudja megszerezni alapdiplomáját, néhány képzés pedig eleve 7 féléves. Így számukra jó lehetőséget kínálnak a februárban induló képzések. Jó alkalom ez ugyanakkor a felsőoktatási intézményeknek is arra, hogy feltöltsék üresen maradt helyeiket. Mesterképzésben ugyanis bőven vannak ilyenek.
A normál felvételi eljárásban tavaly például – amikor elsőként indultak nagyobb számban mesterszakok – alig valamivel több mint 17 ezren pályáztak, és mindössze 12 ezren kerültek be mesterképzésre, holott támogatott képzésben is több mint 21 ezer hely volt. Az idén emiatt már némiképp le is csökkentették a támogatott mesterhelyek számát, a 19 600 helyet azonban így sem sikerült betölteni: mindösszesen 16 ezer hallgatót vettek föl.
Brenner Koloman, az ELTE bölcsészkarának dékáni megbízottja szerint – aki a Bölcsészdékáni Kollégium megbízásából országosan is koordinálta a mesterszakok létesítését – több oka is van annak, hogy a mesterszakos férőhelyeket nem sikerül betölteni. –A bolognai alapképzés három évébe sok szakterület megpróbálta belepréselni a korábbi egyetemi vagy főiskolai oktatás négy-öt évének ismeretanyagát, így ezeket nagyon nehéz időre elvégezni. Alapképzésben nagyon magas az oktatók és a diákok óraterhelése: a professzoroknak heti 10, a hallgatóknak esetenként heti 30 órájuk van. Egy-egy vizsgaidőszakban 8-10 vizsgát kell letenniük a diákoknak, az utolsó szemeszterben ehhez járul még a szakdolgozat megírása és megvédése, a nyelvvizsga megszerzése és a mesterfelvételi is – magyarázza. Az ELTE ezért több fórumon – például a Magyar Rektori Konferenciának, illetve az új felsőoktatási törvényt előkészítő bizottságnak – is javasolta, hogy csökkentsék az oktatók és a hallgatók óraterhelését, a vizsgák számát, és kapjon nagyobb súlyt az év közbeni önálló hallgatói munka.
Brenner Koloman megjegyezte: a helyzet azért némileg javulni látszik, egyre több hallgató szerzi meg legalábbis időre alapdiplomáját. Az első nagyobb létszámú bolognai évfolyam, a 2006-ban az alapképzést megkezdett hallgatók úgy 40 százaléka kapta kézhez három év múlva diplomáját, a 2007-es évfolyamnak viszont már az 50–60 százaléka teljesítette időben az elvárásokat. – A hagyományos tartalmú szakok azonban már érezhetően kevésbé érdeklik a hallgatókat, így a mesterszakok kínálati palettáját is át kell alakítani az interdiszciplináris képzések irányába. Sok hallgató – például egy három nyelven beszélő nyelv szakos alapdiplomás – úgy gondolja: egy mesterszakos diploma nem adna akkora előnyt számára a munkaerőpiacon, mint amekkora befektetéssel a megszerzése járna, így inkább munkába állnak az alapdiploma megszerzése után. Van, ahol a család nem fi nanszírozza egy diplománál tovább a tanulmányokat, többen pedig munka mellett, némi kihagyás után vágnának majd bele a mesterképzésbe – sorolja a mesterképzésekben üresen maradó helyek lehetséges okait Brenner Koloman.
Ez utóbbi jelenség egyébként Nyugat-Európa több országában is megfigyelhető. A bolognai rendszer egyik célja ráadásul éppen az volt, hogy a többciklusú felsőoktatás a nagyobb tömeget fogadja be az alapképzésbe – akik azután az alapdiplomával a zsebükben munkába is állhatnak –, de a mesterszakra csak a szűkebb elitet, a tehetségesebb hallgatókat engedje tovább. Emiatt hazánkban például az alapképzésre fölvetteknek csupán a harmada léphet tovább mesterképzésre. A bolognai rendszerre történő átálláskor ezt többen is kifogásolták, mondván: elzárják a tanulási lehetőséget a hallgatók elől. Ám a számok eddig azt mutatják: még ezt az egyharmadnyi férőhelyet sem sikerül igazán feltölteni, valódi verseny pedig nem alakult ki a mesterhelyekért.
Brenner Koloman szerint azonban ez nem teljesen így van, legalábbis szakterületenként nagyon eltérő a helyzet. Úgy látja: bizonyos képzésekben, például a természettudományos vagy a műszaki szakokon, valóban vannak problémák, hiszen nagyon kevés az érdeklődő, ám vannak olyan szakok, amelyekért óriási a verseny. – Az ELTE BTK kommunikáció mesterszakán meghirdetett 60 helyre például 300-an jelentkeztek tavasszal. Az eddigi tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a mesterképzésben alig van lemorzsolódás, a fölvett hallgatók motiváltak, tudják tartani az előírt tanmenetet, és jól is teljesítenek – hangsúlyozza a szakember. Úgy véli: megfelelő szűrőnek bizonyul tehát a mesterszakos felvételi, feltéve, ha azt az adott intézmény megfelelően állította össze. A mesterszakokra ugyan az intézmények egy 100 pontos rendszeren belül saját hatáskörben szervezhetik meg a felvételit, azaz maguk döntenek a követelményekről, ám hat bölcsészkar (ELTE BTK, SZTE BTK,DE BTK, PTE BTK, PPKE BTK, ME BTK) – megőrizendő a tudományegyetemeken szerzett mesterszakos diplomák értékét – felvételi rendszere minél teljesebb összehangolásában állapodott meg. Az intézmények szerint ugyanis pusztán a szóbeli vizsgára építve nem lehet megfelelően biztosítani a színvonalat – szögezi le Brenner Koloman.
A fejkvóta hatása
Fábri István, a felvételiket lebonyolító Educatio Kft. vezető elemzője azt mondja: míg pár éve az idősebb, már diplomát szerzett korosztálynak nem igazán volt lehetősége a továbbtanulásra –a bolognai átállás következtében a hagyományos másoddiplomás szakok már nem, az új típusú mesterszakok az akkreditáció elhúzódása miatt pedig még nem indultak –, addig mára egyfajta túlkínálat alakult ki a mesterképzések terén. Szerinte a felsőoktatási intézmények számára egyfajta kényszer, hogy minél nagyobb számban indítsanak mesterképzéseket. – A bolognai rendszerben elvileg a hallgatók megszerezhetnék egyik intézményben az alapdiplomát, majd egy másikban a mesterfokozatot, a gyakorlatban a hallgatók maradnak eredeti intézményükben. Az idei normál felvételi eljárásban például több mint 9 ezer alapdiplomával rendelkező hallgató jelentkezett (a többieknek hagyományos okle velük volt), közülük 7200-an eredeti egyetemük vagy főiskolájuk mesterképzésére felvételiztek – mutat rá Fábri István. – Így tehát az az intézmény, amelyik nem indít mesterszakot, már az alapképzéses hallgatók megszerzésében is kisebb eséllyel indul. Márpedig ez nem lényegtelen szempont akkor, amikor a létszám alapján kapják az intézmények az állami támogatást. – A magyar hallgatók nem túl mobilisak, jobb szeretnek saját oktatóiknál felvételizni, és a már ismert környezetben továbbtanulni – magyarázza Fábri István. A felsőoktatási intézmények így versengenek a hallgatók kegyeiért, és mindent megtesznek, hogy náluk maradjanak mesterképzésben is, nem utolsó sorban azért is, mert ott már a fejkvóta durván másfélszerese jár.
A felsőfokú oktatási intézmények feladata egyre inkább a felkészítés a szakértelmiségivé válásra, szakértővé pedig a gyakorlat és a szakirányú másoddiploma teszi az egyént – véli Gáspár Péter Pál, a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Továbbképző Intézetének igazgatója. Az intézetben az idén első alkalommal indul belügyi gazdaság – feketegazdaság elleni küzdelem – elnevezésű szakemberképzés, ezzel együtt október 31-ig összesen 33 másoddiplomás szakirányra lehet jelentkezni. Szintén először indítanak nemzetközi gazdasági kapcsolatok – nemzetközi piac, illetve egészségbiztosítási szakértői –szakokat, de a kínálatban szerepelnek többek között ingatlangazdálkodási szakértő, pénzügyi, marketing, vezetésszervezés és nemzetközi kapcsolatok szakok.
A BCE Közgazdasági Továbbképző Intézetének jövő februárban induló másoddiplomás képzésére államilag elismert diplomával lehet jelentkezni; összesen mintegy ezer hallgató járhat a szakokra. Az intézetben évente 2–400 fő kapott az elmúlt 40 évben diplomát: ők ma magas vezető posztokat töltenek be, itt végzett például a 165 magyarországi kórház igazgatójának zöme.
