– A teljes projekt 997 millió forintból valósult meg az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával és Budapest Főváros Önkormányzatának jelentős önrész-hozzájárulásával –mondta Szilágyi János a Középmagyarországi operatív program (KMOP) vezető projektmenedzsere. Ebből az összegből két iskolaépületet hoztak rendbe úgy, hogy az épületfelújítások 550 millió forintba kerültek. A korszerű eszközök beszerzésére 309 millió forintot fordítottak. Ezenbelül a speciális vegyipari bútorzatra és a labor-, illetve környezetvédelmi eszközökre 141 millió forintot költöttek, az informatikaieszköz-beszerzések értéke pedig meghaladja a 142 millió forintot. Az intézményben kialakított laboratóriumok, informatikai tantermek a gyakorlati képzést, a könyvtár pedig az elméleti felkészülést segíti.

Az épületek alkalmasak arra, hogy mozgássérültek is akadálymentesen tudjanak közlekedni. A gyengén látók számára is megkönnyítették a tájékozódást. A feliratokat Brailleírással is elhelyezték. A 32 tantermet úgy alakították ki, hogy azokban – egy-egy állítható magasságú asztalnál – kerekes székkel mozgó diákok is tudjanak tanulni. Az informatikai tantermekben fogyatékkal élők számára is jól használható hardver- és szoftverparkot telepítenek. Hudacsek Lászlóné projektmenedzser és egyben az iskola tanára elmondta, a tartalmi fejlesztések során 400 pedagógus vett részt szakmai és módszertani képzésen.

Fridrich Bálint 13-ik évfolyamos, végzős hallgató már a Magyar Tudományos Akadémia Anyag- és Környezettudományi Intézetében végez kutatómunkát Szépvölgyi János professzor mentorságával. Az új laborok egyikében beszélgettünk, üvegeszközök és műszerek mellett. – Amikor idejöttem tanulni, még a régi műszerek voltak meg. A mostani eszközeink nagyon korszerűek. Én már jártam az MTA Kémiai Kutatóközpontjában, a Műegyetem, az ELTE és a Miskolci Egyetem laboratóriumaiban is, de az itteni műszerpark a legmodernebb, mert a többi helyen nagyon vegyes a felszereltség – mondta.