Mennyire fontosak bizonyos anyagi értékek és életkörülmények ahhoz, hogy egy nő vagy egy férfi gyereket vállaljon?

– kérdezték tavaly több mint 1400 embertől Magyarországon a European Social Survey 2009 kutatás keretében. A válaszadóknak a többi között a házasság, a stabil párkapcsolat, a teljes munkaidejű állás, a befejezett iskolák, a saját lakás, a magas jövedelem és a támogató család fontosságát kellett rangsorolniuk. A magyar válaszadók mindennél fontosabbnak tartották, hogy a gyerekvállalásra készülők ne legyenek munkanélküliek. Ez szerintük még a stabil párkapcsolatnál is előbbre való, azt csak a második legfontosabbnak értékelték. Ezután a teljes munkaidejű állást, a befejezett iskolákat, a szülőktől való anyagi függetlenséget és a saját lakást sorolták. Azt, hogy a gyerek házasságba szülessen, az utolsó előtti helyen említették. Kelet-Európára és Németország keleti felére jellemző, hogy a munkanélküliség a legfőbb ellenérv a gyerekvállalással szemben, a főmunkaidős állás pedig kiemelten fontos szempont – mondja Szalma Ivett, szociológus, a kutatás egyik készítője. A részmunkaidős foglalkoztatásnak ugyanis ezekben az országokban nincs hagyománya, ráadásul az ilyen állások többsége rosszul fizetett. Ennek azért is van jelentősége, mert ezekben az országokban a régebbi uniós tagállamokhoz viszonyítva relatív alacsony jövedelmek megakadályozzák, hogy az egykeresős párok családot alapítsanak.

Ami a párkapcsolatokat illeti, a szociológus úgy látja, az emberek érzékelik, hogy kapcsolataik egyre törékenyebbek, kevésbé építenek arra, hogy egy életen át számíthatnak a társukra.

A fiatalabb, 20 és 39 év közötti, a gyermekvállalási korban lévő válaszadók az anyagi biztonságot, a teljes munkaidős állást, a lakást, a jó fizetést tartották a gyerekvállalás legfontosabb feltételeinek, míg az idősebbek inkább az emberi kapcsolatokra, a társ és a szülők támogatására helyezik a hangsúlyt. A fiatalok jelentős része még a gyerekvállalás előtt van, így látatlanban mondták, hogy mit éreznek a legfontosabbnak. Az idősebbek azonban már tudják, hogy ez milyen terhekkel, feladatokkal jár, talán ezért hangsúlyozták jobban a család szerepét – magyarázza Szalma Ivett. Mindebből az következne, hogy minél magasabb a leendő szülők iskolai végzettsége és jövedelme, annál biztosabb, hogy gyereket vállalnak. Ez azonban nincs teljesen így. – A nők iskolázottsága, jövedelme és gyerekvállalása közötti összefüggés leginkább egy U alakú görbével írható le – mondja a szociológus. Minél jobban keresnek, annál nagyobb jövedelemről kell lemondaniuk a gyerek miatt. Ezért az alacsony jövedelmű (és végzettségű) nők nagyobb eséllyel vállalnak gyerekeket, a gyenge fizetést ugyanis kiváltják az ilyenkor járó ellátások és a gyerekvállalás örömei. Legkisebb valószínűséggel az átlagos, és a valamivel átlag felett kereső nők szülnek. A férfiaknál a magas jövedelem pozitívan hat a gyerekvállalásra, és a bizonytalan munkaerő-piaci helyzetű férfiak nagyobb esélylyel válnak apává, mint az alkalmazottak.

Gyerek vagy munka? Van, aki nem választ a kettő között