– A cégek a jelenlegi gazdasági helyzetben spórolásra és megszorításokra kényszerülnek, de mégis vannak olyanok, ahol tudják: tőkét jelent, ha a vállalat figyelembe veszi, milyen problémákat és veszteségeket lehet kiküszöbölni a munkatársak együttműködését fejlesztő tréningekkel – mondja Lövey Imre, a Concordia Szervezetés Vezetésfejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója. Nemcsak a hatékonyságnövelés és a közösségalakítás pozitív hatásai fontosak, de a tréningek mögött meghúzódó pszichológiai szempontok is. Már az előkészítő fázisban olyan tényezők derülhetnek ki, melyek a cégek addig nem is sejtett működési problémáira világítanak rá.

– Változó a dolgozók részvételi kedve a csapatépítésben, hiszen úgy érezhetik, a munka vagy a pihenőidő elől veszi el az energiát a tréning. Ugyanakkor minél nagyobb az ellenállás a csoport tagjaiban a programmal szemben, annál nagyobb szükségük van rá. Ahol fejlett a szervezeti kultúra, ott a csapatmunkának valóban van jelentősége, rendszeresek a közös értekezletek és a vezetők erre hangsúlyt is helyeznek. Minél jobban működik egy csoport, a tagok annál szívesebben vannak együtt – állítja a szakértő. – Mikor csak a munka köt a munkáltatóhoz, nagy az ellenérzés a közös programokkal szemben. Ez a szervezettel szembeni távolságtartást és elidegenedést jelzi. Erős kötődésnél jobban teljesítünk, nő az önértékelésünk, ám sorozatos elbocsátásoknál a spirál könnyen átfordulhat negatívba.

A MagyarTelekomnál ugyan a recesszióhoz alkalmazkodva a csapatépítő tréningeket 2009 második felében szüneteltették, idén pedig előnyben részesítik a vállalati helyszíneket, de a költségmegszorítások mellett is fontosnak tartják, hogy a munkatársak a megszokottól eltérő környezetben is szerezzenek közös élményeket.

– Az egyes üzletágak maguk választják ki, hogy az éves képzési keretből mely osztályok menjenek csapatépítésre. Ahol jelentős átalakulások voltak, változott a szervezeti felépítés vagy a csapat összetétele, az a terület prioritást élvez a csapatépítések során – mondja a Magyar Telekom humánerőforrás-fejlesztési osztálya. – A cél változó: a csapaton belüli kommunikáció fejlesztése mellett a szervezeti változások megélése és elfogadása éppen úgy szerepel, mint hogy a munkatársak információt kapjanak a vállalat stratégiájáról, az őket érintő változásokról, a vezetői elvárásokról.

Nem egy cégnél előtérbe került a létszámleépítés következményeinek tréningalapú feldolgozása is: a Telekom tréneri vezetéssel segíti a változások elfogadását. Lényeges, hogy a dolgozók megtalálják szerepüket az új helyzetben is és lássák, hogyan tudnak megfelelni a követelményeknek.

– Nem szerencsés, ha a csapatépítést a részt vevők vizsgahelyzetként élik meg – állítja a Magyar Telekom. Bár a munkavállalók előmenetelét közvetlenül nem befolyásolja a tréningben való teljesítményük, de az így létrejövő viselkedésváltozás, hosszú távú tanulás, a csapatépítések egyik legfontosabb célja. Ha valaki a viszszajelzéseket komolyan veszi, s fejleszti magát, az az éves teljesítményértékelésére is hatással lehet.

A szakértők szerint a csapatépítés nem csodafegyver, és visszaüt, ha bármelyik szakaszát is elhagyják idő- vagy költségkímélés címszó alatt. Hamar le is csenghet a hatása, ha nem stabilizálják az elért eredményeket. Utókövetésként elég havonta fél nap, mikor egy munkahelyi workshop keretében konkrét projektek kapcsán elemzik és értékelik az elmúlt időszakot és újabb célokat tűznek ki. A programokat nem egyszeri alkalomként, hanem egy fejlesztési folyamat részeként célszerű kezelni a betöltött munkakörtől függetlenül: a főnöknek és a beosztottnak is új együttműködési technikákat kell tanulnia, mert eredmény így várható.