Tigris

A nő egy kosárral jött aznap este, ragyogott az arca.

Túl átlátszó univerzum?

Űrtávcsövek és földi teleszkópok időről időre bizonyítják, van mit még tanulnunk a bennünket körülvevő világegyetemről.

A kokárda

Fémből vagy gyöngyből legyen? Horgolt, villogós, cipzáras vagy matricás kivitelben? Tűzzománcolt, esetleg batikolt? Petőfi-fényképes vagy Pepsi mintás?

A történet ereje

Megítélésem szerint tehát a polgári alkotmányosság magyar története a különféle, önmagukban is erős tartalmak egymás hatását felerősítő erejével indult. A tartalmak azóta is élnek, politikai kultúránk szerves részei.

Ámítás nélkül

Egyik kritikusomnak az „ablakaim”, mint írta, amelyeken át a történelemre és az emberi történetekre nézek, a reneszánsz festő Leon Battista Alberti módszerét juttatják eszébe, s idézi a festő-teoretikust: „Mindenekelőtt oda, ahová festenem kell, rajzolok egy derékszögű négyszöget, amelyet úgy tekintek, mint egy nyitott ablakot, amelyen keresztül szemlélem, amit oda fogok festeni.

 

Ukrajnában „titokban” kérnének útlevelet

Alighanem a kárpátaljai magyarság nyerhetne a legtöbbet a kettős állampolgárság kiterjesztéséből, de egy esetleges budapesti törvénymódosításból éppen ők érzékelnék a legkevesebbet. Az ukrán alkotmány ugyanis nem ismeri a kettős állampolgárság intézményét, és ezen a helyzeten a közelmúltban bekövetkezett elnökcsere sem sokat változtat.

Az alaptörvény módosításához ugyanis kétharmados kijevi parlamenti többségre lenne szükség, erre most szinte semmi esély. Valamiféle magyar–ukrán különalku aligha képzelhető el ez ügyben, márcsak az Ukrajnában élő nagyszámú orosz, román és egyéb kisebbségek miatt sem. Mindez nem jelenti azt, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek adott esetben ne támogatnák a kettős állampolgárság újragondolását.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke úgy látja, hogy egy ilyen lépés az anyaország részéről egyfajta adósságrendezés, az Ukrajnában élő magyarok számára pedig afféle elvi gesztus lenne, amelynek örülnének. Még akkor is, ha ez nyilvánvalóan nem járna a magyarországi szociális ellátórendszerekbe való bekapcsolódással. A magyar útlevél kiváltásának lehetőségével valószínűleg többen élnének, vállalva az esetleges szankciókat is. Igaz – tette hozzá az elnök –, a Budapest által nyújtott utazási kedvezmények már most is jelentősnek mondhatók, főleg a kapcsolattartási támogatás bevezetése óta. Mindennek kapcsán Kovács Miklós utalt rá, hogy a hivatalos tiltás ellenére minden jel szerint ma is viszonylag sok ukrán állampolgár zsebében van más ország –leginkább Oroszország és Románia – útlevele, ekörül a „hatóságok most nem csapnak nagy felhajtást”.

Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke úgy látja, hogyha a magyar Országgyűlés megszavazná az állampolgárság kiterjesztését, a magyar útlevelet sokan kiváltanák a Kárpátalján – leszámítva az államapparátusban dolgozó magyarokat, akikre szankciók várnának, ha ez a lépésük kiderülne. Gajdos emlékeztetett rá, hogy a kettős állampolgárság intézményének bevezetése egyik ukrán elnökjelölt választási ígéretei között sem szerepelt a legutóbbi kampányban –ezt még Viktor Janukovics sem ígérte, holott 2004-ben még megtette. A kérdés gyakorlatilag nem volt része az elnökválasztási kampánynak, és véleménye szerint az említett probléma jelenleg nincs is benne igazán az ukrán köztudatban. Az UMDSZ elnöke kétli az ukrán alkotmánymódosítást, azt méginkább, hogy erre lenne politikai akarat Kijevben.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.