Más kérdés persze, hogy az évtizedek alatt sok minden változott, az alapanyagok például, de a fogyasztók ízlése is más lett, úgyhogy a múlt századi receptek kissé korszerűbb változatban keltek új életre a keze alatt.

Az Andrássy út és az Izabella utca sarkán álló Lukács cukrászdába belépve az ember nehezen tudja eldönteni, hogy a fényűzően berendezett belső teret, a XVI. Lajos korabeli díszleteket, a kárpitozott székeket, a kristálycsillárokat, a márványborítást csodálja-e, vagy a sztársüteményeket, a pehelykönnyű feketeszeder-mousse-t, a megygyel díszített, csokoládéréteggel bevont marcipános lúdlábtortát, amely Ticmanis kedvence egyben. A neoreneszánsz stílusban, Hauszmann Alajos tervei alapján épült, s most megújult palotáért a Magyarországról elszármazott kanadai Huszti József söpri be az elismerést. Aki hazai karrierépítése során – előtte húsz évet töltött a kanadai ingatlanfejlesztő szakmában – mondhatni véletlenül keveredett a cukrászatba. Séta közben fedezte fel, hogy az épület új tulajdonosa, a Stena svéd hajózási vállalat bérbe adná a meglehetősen elaggott állapotban lévő Lukács cukrászdát. Társtulajdonosára, Devinre gondolt, az ő szakmai tudására számított, miközben a leendő cukrászda filozófiája már megszületett a fejében: a minőséget kell ötvözni a legjobb hagyományokkal.

A felújítási munkálatokra mintegy 300 millió forintot költött, amiből 80 milliót csupán a konyhára, új gépek beszerzésére fordított. Pontosan tudja, hogy vállalkozása még jó darabig veszteséges lesz, noha az ezer forint körüli süteményár magyar viszonylatban nem számít olcsónak. De hát a bérleti díjak is európai színvonalúak, a rezsi semmivel sem olcsóbb, mint Kanadában, a legtöbb pénzt azonban az alapanyagok beszerzésére költi a tulajdonos.

Mert a receptek hiába magyarok, jó minőséget csak osztrák tejből és lisztből, francia vajból, olasz, illetve francia csokoládéból lehet előállítani, a külföldi beszállítók ráadásul megbízhatóbbak, pontosabbak, no és drágábbak. S ami magyar, például a biogyümölcs, -méz, -tojás, -zöldség, az válogatott, kiváló minőségű termék.

Egy év kellett ahhoz, hogy a beszállítói kör kialakuljon, miközben a konyhában minden kézzel készül: tömegáru, szintetikus félkész termékek kizárva. Maguk főzik a szilva-, illetve baracklekvárt, sütik a kenyeret, saját pasztörizálójuk van, s ők főzik a fagylaltot is. A forró csokit nem kakaóporból, hanem Oscar-díjas Amadei csokoládéból, a gyümölcsfagylaltot pedig valódi málnából, citromból vagy mangóból, s nem esszen ciából készítik.

A Lukács egyébként feszegeti a cukrászda kereteit is, süteményei mellett ebédmenüvel várja látogatóit. Devin a rakott krumpliért rajong leginkább, amelyet maga alakított át krumplisalátává, portugál chorisóval megspékelve. Az ínyencek a legfinomabb süteményekkel együtt emlegetik.

Devin Ticmanis a hagyományt ötvözi a minőséggel