A vidéki főiskolák szerint nem igaz, hogy képzésük nem elég színvonalas, az új felvételi mechanizmust pedig alapvetően vidékellenesnek tartják, hiszen a hallgatóknak vonzóbb perspektívát jelent Budapest, így oda jelentkeznek első helyen. A bajai Eötvös József Főiskola évente 80 millió forintot veszít az új felvételi rendben kiesett hallgatói létszám miatt, ennél azonban nagyobb gond a PPP-konstrukcióban felépült 240 ágyas kollégium évi 180 millió forint törlesztőrészlete. –Ez egy integráció után is megmaradna – mutatott rá Majdán János rektor, aki azonban nem zárkózik el a Szegedi Tudományegyetemhez csatlakozás elől, de „csak a mindkét intézmény által elfogadott feltételek mellett”.

A 2000 diákot oktató főiskola most török vendéghallgatók idecsábításával próbálkozik – jelenleg öt van –, hiszen egy külföldi hallgató eltart két oktatót. Idehaza is nyitnak. – A negyven kilométerre lévő Állampusztai Országos Büntetésvégrehajtási Intézetből toborozunk a hallgatókat. A kétéves webmester felsőfokú szakképzést minden második fogvatartott elvégezné. Szeptembertől közgazdász és könyvtáros szakok is indulnak, és a fegyőrök továbbképzését is biztosítjuk. Az országban elsőként nyújtunk a büntetés-végrehajtás intézményeibe kihelyezett képzéseket, és ezt szeretnénk a későbbiekben országos hálózattá fejleszteni – magyarázza Majdán János.

A bajai főiskola nem egyedül keresi a régióban a kiutat. A Szolnoki Főiskolával, a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskolával és a Kecskeméti Főiskolával létrehozták az Alföldi Főiskolák Szövetségét, és a tervek szerint pár éven belül egyetemmé váltak volna. A szarvasi intézmény azonban időközben a gödöllői Szent István Egyetemhez integrálódott, a Kecskeméti Főiskola pedig túl gyorsnak találta a tempót, így a tárgyalások megrekedtek.

A Kecskeméti Főiskola rektora, Danyi József szerint ezek nagyon nehéz döntések, amelyekhez alapos előkészítést és sok időt igényelnek. – Számos szakot oktatnak a régió szinte összes intézményében, emiatt a hallgatók az amúgy sem nagy köre többfelé aprózódik el. Mégsem olyan egyszerű az a kézenfekvőnek tűnő lépés, hogy egy szakot csak egy helyen oktassanak, hiszen a diákok többnyire intézményt választanak – említ egy példát a rektor. Danyi József azt mondja: számára a legfontosabb, hogy Kecskeméten legyen felsőoktatás. A mintegy ötezer hallgatóval rendelkező, műszaki képzéseket is nyújtó főiskolának most nagy esélyt jelent, hogy a német Daimler-Benz cég Kecskemétet választotta új Mercedes-modelljei gyártására. A pedagógiai karon ezért erősítik a német nyelvű képzést, járműgyártói szakra szakindítási kérelmet adtak be, a felnőttképzések összehangolására központi egységet hoztak létre, a kertészeti kar pedig környezetépítési kérdésekben segítheti a gyáralapítást és működést.

Nincs ilyen szerencsés helyzetben a Szolnoki Főiskola, amelynek hallgatói létszáma a 2001-es hétezer főről 4500-ra esett vissza, 2012-re pedig már csak 3500 hallgatóval számolnak. – Ezer magyar hallgatót azonban kiválthat száz külföldi: ők háromezer euró tandíjat fizetnek szemeszterenként. Most mintegy 60 külföldi diák tanul Szolnokon, de a gazdasági válság miatt egyre kevesebben jönnek – mondja Székely Péter, a főiskola rektora. Élsportolókat is próbálnak megnyerni: a főiskolának NB I-es női és férfi röplabda-, és férfi vízipólós csapata is van, és itt végzett Paksi Tímea világbajnok kajakozó. Az élsportolóknak ugyanis egyéni tanrendet biztosítanak: most mintegy százan élnek is a lehetőséggel. A főiskola tárgyal a miskolci és a debreceni egyetemmel, illetve a Budapesti Corvinus Egyetemmel is, bár Székely Péter úgy véli: egy nagyobb egyetemhez csatlakozva intézménye „felszívódna”. Ez nem tenne jót a térségnek, hiszen a Szolnoki Főiskola Jász-Nagykun-Szolnok megye harmadik legnagyobb foglalkoztatója, s egyes számítások szerint, ha nem létezne, a város vállalkozásainak 40 százaléka csődbe menne.

A 2000-ben végrehajtott felsőoktatási integrációval az egyetemek és főiskolák száma az addigi 89-ről 62-re csökkent, majd ismét növekedni kezdett, jelenleg 70 működik. Az állami főiskolák közül egyre több látja be, egyedül nem megy: 2008-ban a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola integrálódott a soproni székhelyű Nyugatmagyarországi Egyetembe, 2009-ben a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola csatlakozott a gödöllői székhelyű Szent István Egyetemhez.

Van példa az önkéntes együttműködésre az egyházi és az alapítványi szférában is: 2008-ban a Vitéz János Katolikus Főiskola integrálódott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez. Mások az egyetemmé válásban látják a kiutat: a Budapesti Műszaki Főiskola január óta Óbudai Egyetem néven működik.