Új álláshoz új készség kell
A gazdasági válság egyik súlyos következménye az lesz, hogy a foglalkoztatás növekedése csak nagyon lassan éri el a krízis előtti iramát, s a munkahelyek száma 2020-ban is csupán a 2008-as, 235 milliós szintre kapaszkodik vissza. A következő tíz évben keletkező állások azonban egyre magasabb képzettséget igényelnek majd, s ahol ma elég az érettségi bizonyítvány, holnap már főiskolai vagy egyetemi diplomára lesz szükség. Az álláskínálat szerkezete is átalakul, elmozdul a tudásalapú gazdaság térnyerésével együtt. A magas képzettséget igénylő munkahelyek aránya 29-ről 35 százalékra emelkedik 2020-ra, míg az alacsony képzettséggel elfoglalható állások aránya 20-ról 15 százalékra csökken. A középfokú képzettséggel rendelkezők továbbra is az állások ötven százalékáért versenghetnek.
Ezt az előrejelzést az Európai Felnőttképzési Központ (Cedefop) igazgatója, Aviana Bulgarelli ismertette Brüsszelben egy minapi konferencián, amelyet az Európai Bizottság rendezett az általa felkért tizenkét oktatási szakértő jelentésének bemutatására. A tanulmány mellé helyezett Cedefopelemzés is figyelmeztet: Európának mindent meg kell tennie, hogy a rendelkezésre álló munkaerő alkalmazkodni tudjon ehhez a kihíváshoz, már csak azért is, mert Kína, India, Brazília és Oroszország szintén azon fáradozik, hogy polgáraik minél nagyobb részesedést szerezzenek a magas képzettséget igénylő, s a jövőben létrejövő állásokból. A tizenkét fős csoport –amelynek tagja Halász Gábor, az ELTE professzora is – leszögezi: jelenleg minden harmadik munkaképes európainak túl alacsony a képzettsége, és így 40 százalékkal kisebb az esélye az elhelyezkedésre, mint a középfokú végzettséggel rendelkezőknek. Az unióban a magas szintű képzettséggel rendelkezők foglalkoztatási aránya 84 százalékos, a középfokú képzettségűeké 70 százalékos és az alacsony szintű képzettségűeké 49 százalékos. A mindenki számára megfelelő képzettséget nyújtó oktatási rendszerek hosszú távon akár tíz százalékkal is növelhetik a nemzeti összterméket (GDP).
Az új munkahelyekhez szükséges új készségek című dokumentum szerzői hangsúlyozzák: a jövőben Európa nyilván nem versenghet a költségek és az árak leszorításában a feltörekvő térségekkel, tehát magas minőségű, innovatív termékekkel és szolgáltatásokkal kell megjelennie. E stratégiának pedig kulcseleme, hogy az embereknek megfelelő ösztönzőket nyújtsanak a továbbképzés vállalására, hogy jobban összehangolják az oktatást és szakképzést a munkaköri feladatok változásával, és hogy pontosabban előrejelezzék, milyen készségekre lesz szükség a jövőben.
A lakosság elöregedése is nyomasztó gond. A harminc évnél fi atalabb európaiak száma 1985 és 2007 között harmincmillióval csökkent, s a munkaképes korú lakosság is hatmillióval zsugorodik 2007 és 2020 között. Át kell gondolni a bevándorlási politikát, és vissza kell vezetni a munkaerőpiacra a munkanélkülieket.
Az oktatási szakértői csoport ajánlásai közül igen érdekesnek és vitára ösztönzőnek látszik például az az ötlet, amellyel az előző amerikai kormányzat is kísérletezett Bush elnöksége alatt, s amellyel most néhány uniós ország is kacérkodik. Azaz az oktatás és a munka világa közötti fal lebontásában szerepe lehetne a továbbképzési utalványnak (voucher) és számlának. A munkavállaló a rendelkezésére álló állami és magánpénzforrásokat felhalmozva úgy fejleszthetné készségeit a változó világ igényeinek megfelelően, hogy időről időről tanulmányi szabadságra mehetne, jövedelmének megcsappanása nélkül.
