Évek óta szakemberhiánnyal küzdenek a magyar csúcstechnológiai elektronikai cégek, s a helyzet nem javul – derül ki egy felmérésből. Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) elemzése szerint a hazai mikro- és nanoelektronikai ipar mintegy 40 ezer embert foglalkoztat, becsült éves árbevétele 2008-ban 364 milliárd forint volt, de a további fejlődésnek határt szab a szakemberhiány. – Ha a helyzeten sürgősen nem változtatunk, hazánk a volt szocialista országokkal szemben is helyrehozhatatlan hátrányba kerül – figyelmeztet Bársony István professzor, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója. – A vállalatok azt kérik, nagyságrendekkel nagyobb számban képezzünk mikroelektronikában járatos villamosmérnököket. A jelenlegi finanszírozási szerkezetben azonban a keretszámokat nem tudjuk rugalmasan kezelni, hiába van túljelentkezés a mikroelektronika szakra – fogalmazott Rencz Márta, a Budapesti Műszaki Egyetem elektronikus eszközök tanszékének vezetője. Márpedig változtatni kell, hiszen a diplomások a nemzetközi színtéren is bizonyíthatnak. Tavaly a központi idegrendszer betegségeinek feltérképezésében, a Parkinson-kór és az epilepszia biológiai paramétereinek mérésében is alkalmazható, nagy európai projektet nyert el három hazai mikro- és nanotechnológiai pályázat közel hárommillió euró értékben. (Ö. Z.)

Gazdaságinformatikus alapképzést indít a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola. A 2010. február 15-ig tartó felvételi időszakban már lehet jelentkezni a 2010 szeptemberében induló szakra. A végzettek a közgazdasági és az informatikai szakterületek ismeretanyagának alkalmazására egyaránt képesek lesznek, s az üzleti és a közszférában infrastruktúra-menedzsment területeken tudnak elhelyezkedni.