Egy olyan megbeszélésen, ahol éppen egy magyar együttműködési lehetőség körvonalazódott a budapesti Újrakezdést Segítő és Felzárkóztató Alapítvány (USEFA) vezetőjével, Prescher Máriával, aki egy ideje rendszeresen tart tréningeket végzős egyetemi hallgatóknak a Sapientián és a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, hogy felkészülhessenek a sokukra váró vállalkozói létre. Előadásain mindig nagyon sok a hallgató.

– Az erdélyi felnőttképzéspiaca jószerével érintetlen – állítja a dékán. – De már vannak ígéretes együttműködések, többek között a Debreceni Egyetemmel és az Amsterdami Egyetemmel is. A romániai egyetemek most kezdik felismerni a felnőttképzésben rejlő lehetőségeket, és aki gyorsan, jól lép, jobb pozícióba kerül. Hiszen minden oktatási intézmény arra törekszik, hogy folyamatosan bővítse kínálatát, és ehhez az is hozzátartozik, hogy alkalmazkodni kell a munkaerőpiac igényeihez. Bizonyos képzésekkel fel kell hagyni, és újakat kell indítani. Az egyetemnek is piacképes tudást kell szolgáltatnia, ezért figyelünk az üzleti életből érkező jelzésekre. A magyarországi kapcsolatok bővítésére is nyitottak vagyunk – szögezte le a dékán.

Kolozsváron mintegy 12 ezer magyar egyetemista tanul, s legtöbbjük azt reméli, hogy a diploma megszerzése után sikerül végzettségének megfelelő állást találnia. Önálló vállalkozásra csak 5-7 százalékuk készül tudatosan. Holott a friss diplomások nagy többsége munkanélküliként kezdi felnőtt életét. Mégis 50-60-szoros a túljelentkezés egy-egy népszerű szakra.

– Errefelé egy fiatalnak három út kínálkozik, ha befejezte tanulmányait, és nem talál azonnal munkát abban a szakmában, amit tanult: munkanélküli marad, más szakmában próbál boldogulni, vagy vállalkozni kezd – foglalja össze a helyzetet Filer Lóránd, a Prisma Egyesület elnöke. Ezt az egyesületet néhány fiatalember alapította pár éve azért, mert érzékelték, hogy a hallgatók nem a mindennapi gyakorlathoz szükséges tudással kerülnek ki az egyetemekről, és igen nagy az igény a vállalkozói ismeretekre, a menedzsment- és marketingtudásra. Az egyesület három év alatt mintegy négyszáz fiatalnak szervezett valamilyen szakmai képzést, tréninget.

A legtöbb fiatal azokon a területeken próbálkozik, amely a legkönnyebb számára: szereti az informatikát, hiszen természetes eszköze a számítógép, és úgy gondolja, ezzel a tudással már bele is vághat egy vállalkozásba. És sokan vannak, akik tanácsadók akarnak lenni, olykor anélkül, hogy pontosan tudnák, mit jelent.

A kezdő vállalkozókat nem nagyon segítik a körülmények. Miközben az Európai Unióban sokfelé a kis- és középvállalkozásokra épül a gazdaság, Romániában a gazdasági és jogi környezet még nem kedvez ennek a rétegnek – véli a fiatalember. – Igaz ugyan, hogy formálisan könnyű vállalkozást alapítani, de a vállalkozói életforma és kultúra még nem része a hétköznapoknak. Ebben jelent segítséget az uniós pályázatok lehetősége, de még több szakmai segítségre lenne szükség, és ebben a magyarországi képzőknek tág terük nyílhatna.

Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem dékánja