Miképpen az alázat
Látjátok, velünk szenved és vajúdik húgocskánk, a kamilla virága is, hát akkor mennyivel inkább nekünk adatott szótlanul készen lennünk a segítségre, átadva romló testünket is azoknak, akiknek szükségük lehet a gyógyulásra? A herbáriumban az idő lelassítja a létezést. A kicsiny kamilla lankadtan simult Ferenc lábának könnyező sebeihez. A soványka testen sebek jelezték, ahol gombostűk szúrták át, hogy kifeszíthessék a tárló zöld bársonyán. A légmentesen lezárt vitrinekben a kitömött madarak üveg szemei néztek. Ferenc tudta, hogy azok nem érthetik őt. Maga körül pillangókat látott. Gombostűk szúrták át kifeszült szárnyaikat. Akkor kedves húgocskáimnak, a pillangóknak prédikálok, mondta Ferenc. A színek hordozói a prédikáció alatt csendben maradtak és figyelmesen hallgatták:
Húgocskáim, pillangók! Tömérdek sokkal tartoztok a teremtő Istennek, kötelesek vagytok ezért őt mindenkor és mindenütt dicsérni. Íme, kényetekre bízta, hogy akárhová szabadon röpülhessetek. Annak idején, hogy nemetek ki ne vesszen, helyet szorított nektek Noé bárkájában, folytatta. Nem vettek, sem nem arattok, mégis minden megadatik nektek, zárta le. Mindez Cannaio és Bevagno között történt, olvashatják a látogatók az információs táblán. A lepkegyűjtemény tárlóiban a tűkkel kifeszített pillangók mind némán és figyelmesen hallgattak, mert az alázat, amiképpen a szeretet is, nem ékesen szóló. Borbély Szilárd (1964) Artisjus irodalmi díjas. Legutóbbi könyvét Egy gyilkosság mellékszálai címmel 2007-ben adta közre a Vigíliánál.