Túl átlátszó univerzum?

Űrtávcsövek és földi teleszkópok időről időre bizonyítják, van mit még tanulnunk a bennünket körülvevő világegyetemről.

Ukrajnában „titokban” kérnének útlevelet

Alighanem a kárpátaljai magyarság nyerhetne a legtöbbet a kettős állampolgárság kiterjesztéséből, de egy esetleges budapesti törvénymódosításból éppen ők érzékelnék a legkevesebbet.

A kokárda

Fémből vagy gyöngyből legyen? Horgolt, villogós, cipzáras vagy matricás kivitelben? Tűzzománcolt, esetleg batikolt? Petőfi-fényképes vagy Pepsi mintás?

A történet ereje

Megítélésem szerint tehát a polgári alkotmányosság magyar története a különféle, önmagukban is erős tartalmak egymás hatását felerősítő erejével indult. A tartalmak azóta is élnek, politikai kultúránk szerves részei.

Ámítás nélkül

Egyik kritikusomnak az „ablakaim”, mint írta, amelyeken át a történelemre és az emberi történetekre nézek, a reneszánsz festő Leon Battista Alberti módszerét juttatják eszébe, s idézi a festő-teoretikust: „Mindenekelőtt oda, ahová festenem kell, rajzolok egy derékszögű négyszöget, amelyet úgy tekintek, mint egy nyitott ablakot, amelyen keresztül szemlélem, amit oda fogok festeni.

 

Édes kortyok, édes falatok

Riccardo és Irene Revellóval a tenger és az ég között, úgy hatszáz méter magasságban, Tavole faluban találkoztam. A Ligúrtenger partján meredező sziklaszirt kitűnő terep az álmodozáshoz. Irene egyszer, még kislány korában az olívaolajról álmodott. A tündérmese egy hercegnőről és egy hercegről szólt, akik közös erővel felépítettek egy olajsajtolót, és abban a világ legfinomabb olaját állították elő. Ott volt előttem a megvalósult álom. A magas sziklaorom egyik oldalán olajfaültetvény, a másikon a mélykék tenger. Csend, paradicsomi táj.

– Elmenekültem innen – meséli Irene. –Elegem lett abból, hogy gyerekkorom óta jártam a hegyeket, és segítettem a szüleimnek az olajbogyószüretben. Esténként holtfáradtan estem haza. Egyre szűkebb lett a falu is, pedig akkor még hatszázan lakták, ma mindössze 67-en. Láttam anyám szemén, hogy nem érti a kitörési vágyamat. Berlinig futottam, ahol előbb háztartási alkalmazott lettem, megtanultam németül, majd beiratkoztam az egyetemre, germanisztikát hallgattam. Két évig bírtam. Hiányzott a ligúr táj, az olajfák illata, de leginkább Riccardo – pillant oldalt, a párjára. Hazaköltöztem,és végül a közeli Genovában fejeztem be az egyetemet, művészettörténet szakon.

– Én nem futottam ilyen messzire – vesziát a szót Riccardo. – Kezdettől engedtem az olajfa csábításának, amely senkit sem hagy hidegen. Olyan szerény, hogy a legsoványabb földben is kisarjad, de annyira érzékeny, hogy ha fújni kezd a hideg szél, megtekeri a levelét. Mi úgy bánunk vele, mint a kisdeddel. Vegyszeres gyomirtást nem végzünk, és soha nem is permetezünk. A sajtolást is hidegen, kémiai adagolás nélkül végezzük. Évente négyezer liter extraszűz olívát termelünk és palackozunk félliteres üvegekbe. Fontos, hogy az olívában alacsony legyen a savtartalom. A paraméterek szerint 100 grammban csak 1 milligramm sav lehet. A mi olívánk viszont csak 0,3 milligrammot tartalmaz. Az olio Revellóval egyszer versenyt is nyertünk Németországban. Azóta szüntelenül érkeznek az interneten a megrendelések. Nekünk az aranyló olaj lett az életünk, a megélhetésünk.

Ó, az a híres parmezán! Megvallom, mielőtt személyesen is idevetődtem volna, azt hittem, hogy Parma kizárólag a sonkája révén vált világhírűvé. A parmezánról és főleg arról, hogy a sajt különleges ízét a két szomszédvár, Parma és Reggio Emilia páratlan tejminősége adja, akkor még mit sem tudtam. Arról pedig még kevesebbet, hogy az igazi parmezán csak az esti és a reggeli fejés keverékéből származhat. A keverés után kerül a tejbe a mikroba, amely megalvasztja. Aztán a nagy, nyolc-tíz kilogrammos sajtkerekek legkevesebb 18 hónapig érlelődnek a polcokon.

Valamikor különleges klímájú pince kellett a sajt érleléséhez, s a szükséges hőmérsékletet és páratartalmat a pinceablakok nyitásával és zárásával érték el. Ma már automatikusan programozott légkondícionáló berendezésekkel biztosítják a megfelelő feltételeket. S az eredmény? Egy-egy, hozzávetőleg 300 liter tejből készült sajtkerék, amely „aranyárban” van. Jellemző, hogy Parmában és környékén a bankok még néhány évtizeddel ezelőtt is elfogadták a sajtkereket fedezetként, ha egy paraszt kölcsönt akart felvenni. A bankok sajtraktárát pedig ugyanúgy fegyveresek őrizték, mint ha aranyrudat rejtene a széf.

A régió másik nagy foglalatossága a sonkakészítés. Volt szerencsém személyesen is megismerni Parma egyik leghíresebb sonkakészítő mesterét, Colombo Remellit. Specialitása a mifelénk kevésbé ismert culatello, a sonkafilé.

– Érzi az illatát? – dugott a mester az orrom alá egy lócsont nyársat, amit előzőleg beledöfött a culatellóba. Ez a sonka „szívéből” készül, se csont, se zsír nincs benne. A legfinomabb culatellót a Parma környéki Zibellóban készítik. Hónapokon át érlelik a Pó folyó nedves levegőjén, mire puha és aromás sonkává válik, amire aztán rásütik az eredetvédelem bélyegét.

Olvasom, hogy egy dúsgazdag amerikai üzletasszony a világ legdrágább konyakjával ajándékozta meg karácsonyra élete párját. A palack Henri IV. Cognac Grande Champagne ára kétmillió dollár, ami még akkor is borsosnak tűnik, ha tudjuk, hogy a csodás nedűt száz évig érlelték, és készítői, IV. Henrik király egyenesági leszármazottai hétpecsétes titokként őrzik a receptet. Aztán fény derül a busás ár mikéntjére: a palack 24 karátos aranyfoglalatát 6500 gyémántkő díszíti...

Örülök, hogy a világ második legdrágább konyakos palackjának – aminek ára csupán tizede az éllovasénak – pincészetében magam is megfordulhattam. Amit még akkor is nagy megtiszteltetésnek tartottam, ha a 200 ezer dolláros Hennessy Beauté du Siecle Cognac palackjáról csupán fényképfelvételt láthattam. A „szegény rokonság” viszont ott sorakozott a szemem előtt, hordószám.

A dél-franciaországi kisváros, Cognac Hennessy-birodalma manapság turistalátványosság. Autóbuszon érkeznek a látogatók, és idegenvezetővel járják körbe a desztillálóüzemet, a pincéket és a konyakmúzeumot. Vajon gondolta-e Richard Hennessy, az egykori ír katonatiszt, hogy hazájától távol birodalmat teremt? XV. Lajos francia király ír dandárjának parancsnokaként vetődött Charentes tartományba, és a részegítő italnak – amit akkoriban már széltében-hosszában kotyvasztottak errefelé – nagy szerepe lehetett abban, hogy felhagyott a katonáskodással. Előbb csak néhány hordóval küldött haza családjának a cognaci „élet vizéből”, amivel szédítő sikert aratott. Aztán Richard leszerelt, és maradt francia honban, létrehozva a maga Cognac Export Társaságát, megvetve ezzel a mai birodalom alapjait.

S a Hennessyk nem mozdultak többé innen. A mai részvénytársaságot a család hetedízigleni leszármazottai irányítják, évi kétmillió palack konyakkal próbálva jobb kedvre deríteni a fél világot. A legtöbbet forgalmazott, háromcsillagos V. S.-től az idősebb évjáratú V. S. O. P.-n át a különleges aromájú Napóleonig terjed a Hennessy márka kínálata, míg az X. O. már csak az ínyencek számára hozzáférhető. A Paradis viszont még számukra sem. Ebből mindössze néhány ezer palack készül a Hennessy család barátai számára. Persze mindegyiken ott díszeleg az eredetvédelem pecsétje.

Pármai sonkatenger
Pármai sonkatenger
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.