– Reméltem, hogy eséllyelpályázok a díjra, hiszen az elmúlt tíz évben a lézerfizika terén sikerült néhány olyan eredményt elérni, amelyet számon tart a szakma – mondta lapunknak Dombi Péter. A 2005-ben fizikai Nobel-díjjal elismert Theodor Hänsch például elmondhatja magáról, hogy két közös tudományos közleménye van a most díjazott magyar kutatóval.

A középiskolában a fizikát, matematikát könnyedén letudó Dombi Péter a számára legkönnyebben leküzdhetőnek tetsző – az emberek döntő többségének viszont elképzelhetetlen kihívást jelentő – fizikus szakra jelentkezett a szegedi egyetemen. Az egyetemi évek során kiderült, hogy a lézerfizika a neki való terület: erről írta szakdolgozatát, és doktoranduszi témát is innen merített. Bécsben együtt dolgozhatott Krausz Ferenccel, aki ma Németország legnagyobb lézeres központját vezeti. Ugyancsak az osztrák fővárosban ismerkedett meg a korábban említett Theodor Hänsch-sel.

Dolgozott Angliában, de mégsem akar külföldön hoszszabb időt eltölteni. Annak ellenére sem, hogy kutatói fizetése negyede nyugati kollégáiénak. Annak ellenére sem, hogy a kutatási pénzek tizedét sem érik el a nyugatinak. Marad, mert itthon szeretne kiváló lézeres kutató lenni. Fontos, hogy a szerencsével sem áll hadilábon: éppen hazatértekor üresedett meg egy állás az MTA Szilárdtest-fizikai és Optikai Kutatóintézetben. Az elmúlt négy évben 80-90 millió forintot érő lézerlabort hozott létre jóval kevesebb pénzből. A szakmai szerencse újabb eleme, hogy tavaly ősszel eldőlt, világszínvonalú lézerközpont épül Szegeden. Azaz, aki akar, itthon is páratlan lehetőséghez jut a lézerfizika terén. Igazán szerencsés akkor lenne, ha kellő számú lézeres kutatóval dolgozhatna együtt. A kritikus tömeg azonban nehezen jön öszsze, hiszen azt a néhány egyetemistát, aki fizikus szakra adja a fejét, egymás elől vadásszák le a témavezetők.

Esetleg ha Warren Chan is idejönne…

Varga István gazdasági minisztertől vette át a díjat Dombi Péter