A felmérés megállapította, hogy a nők keserves harcot folytatnak, amikor szülési szabadságukról visszatérnek dolgozni. A legtöbb vállalat nem nyújt segítséget a visszailleszkedéshez, noha az egyéves távollét ma már általánosnak számít.

A megkérdezett anyáknak csak harmada találta könnyűnek a régi munkahelyére való visszatérést, míg 39 százalékuk nehéznek, vagy nagyon nehéznek minősítette. Az elégedetlenek úgy érezték, főnökükhöz fűződő kapcsolatukat megviselte a terhesség és a szülési szabadság. Noha több jogszabály és HR-irányelvek tömege foglalkozik az anyák munkába való visszaállásával, sokan nem kapják meg a szükséges támogatást. Több mint 1500 anya megkérdezése alapján kiderült: egyharmaduk szerint előléptetési esélyeik romlottak a szülés óta, míg 13 százalékukat alacsonyabb beosztásba helyezték visszatérésük után. Az anyák döntő többsége, 88 százaléka kereste a rugalmas munkavégzés lehetőségét, de minden hatodik kérése süket fülekre talált.

Nagy-Britanniában jelenleg 52 hét szülési szabadság jár az anyáknak, függetlenül attól, milyen hosszú ideig, illetve milyen munkaidőben dolgoztak. Ebből 39 hétre kapnak pénzügyi támogatást. Harriet Harman, a Munkáspárt helyettes vezetője, egyben többek között a női egyenjogúságért felelős államminiszter, el szeretné érni, hogy az otthon maradó anyák a teljes évre kapjanak bizonyos segélyt. Ezt azonban a kormány több tagja, élükön Lord Mandelson gazdasági miniszter is helyteleníti, mert aggódnak annak a vállalkozásokra gyakorolt hatásától. A The Sunday Times legutóbbi számából kiderül, hogy a brit szisztéma messze nem a legnagyvonalúbb, de nem is a legfukarabb az anyákkal szemben. Svédországban például 60 hét a fizetett szülési szabadság, míg az Egyesült Államokban és Ausztráliában ez nem számít állampolgári jognak. A lap az Ipargazdasági Kutatóintézet jelentésére hivatkozva nem állít kevesebbet, mint hogy a hosszú szülési szabadság árt a nők távlati terveinek, esélyeinek.

A stockholmi elemzők úgy látják, azokban az angolszász országokban, ahol az anyasági juttatások puritánabbak, a nők magasabbra kapaszkodnak a karrierlétrán, mint Svédországban, azaz az asszonybarát jóléti politika legjobb szándékai ellenére az anyák hátrányos helyzetbe kerülnek. Ha a jövendő és fiatal anyák állását szigorú szabályokkal őrzik meg, a vállalkozások meggondolják, egyáltalán felvegyenek-e nőket.

Míg Nagy-Britanna jelentős tőzsdei cégeiben a vezetői posztok mintegy harmadát tölti be nő, az Egyesült Államokban 42,7, Ausztráliában pedig 37,1 százalék az arány.