Egy átfogó tanulmány során átlagosan 48 éves nőket vizsgáltak, akik legalább hat hónapon át köhögtek, és ezért fordultak orvoshoz. A tünetek és okok feltárásánál túlnyomó részt – közel 40 százalékban – asztmát állapítottak meg. A vizsgálati alanyok tizede makacs felső légúti fertőzésben szenvedett, ugyanennyien köhögtek refl ux betegség (GERD) miatt, 11 százalékuk pedig krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedett. A kutatás eredménye is bizonyítja, hogy az elhúzódó köhögés nem játék, nagy eséllyel valamilyen krónikus szervi oka van, amit csak szakember tud megállapítani és hatékonyan orvosolni.

Asztma és allergia

Az asztma krónikus tüdőbetegség, amely a légutak gyulladásával és duzzanatával, beszűkülésével jár. Jellemző tünetei: mellkasi nyomás, légszomj, tüsszögés, köhögés, különösen reggel. A hirtelen megjelenő tünetek esetén asztmás rohamról beszélünk. Asztma bármely életkorban előfordulhat, de általában gyermekkorban kezdődik. A kiváltó okok egyénenként változnak – lehet mozgás, nátha, cigarettafüst vagy egyéb légszennyeződés, de akár bizonyos ételek is kiválthatják. Az asztmások gyakran allergiások is, ezért kezelésükben fontos szerepet kap egy átfogó allergiateszt, amire akkor kerül sor, ha az egyéni érzékenység és megfigyelés alapján nem lehet eldönteni, hogy pontosan mi váltja ki a köhögést.

COPD

Krónikus obstruktív tüdőbetegség (chronic obstructive pulmonary disease) – a nem túl biztató nevű állapot kialakulásában egyaránt szerepet játszik a krónikus hörghurut (bronchitis) és a tüdőtágulás (emphysema). COPD esetén a tüdőben levő légutak és tüdőhólyagocskák gyulladtak, vagy elpusztultak. Oka elsősorban a dohányzás, de nemdohányosoknál is előfordulhat. A hörgők sok váladékot termelnek, amelyet a szervezet ki akar üríteni, ez okozza a köhögést. A szövetek károsodása megnehezíti a kilégzést, ezért lép fel légszomj. Az orvos, miután kizárja a köhögés egyéb okait, különösen dohányosoknál, kifejezetten a COPD gyanújával, célzottan vizsgálja a beteget, például spirometriával. Ilyenkor azt mérik, milyen gyorsan és mennyi levegő képes átáramlani a tüdő légútjain. A COPD mellett az asztma diagnosztizálására is ezt használják, mivel az asztma döntően kilégzési problémát okoz, így az erőltetett kilégzés áramlási sebessége és mennyisége árulkodó lehet.

Refl ux-betegség (GERD)

GERD (Gastroesophageal Refl ux Desease) esetén a nyelőcső és a gyomor találkozásánál lévő záróizom nem tudja maradéktalanul ellátni feladatát, és a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ez gyulladást, fekélyt okozhat. A legújabb eredmények szerint a helyi emésztőszervi elváltozások mellett sokszor ez áll az asztmás tünetek, orr-garati gyulladások hátterében is. Fő tünete a gyomorégés, idővel azonban az állandó irritáció köhögést ingerel. Gyógyszeres kezelés mellett hatékony lehet a baloldalra fordulva, vagy emelt párnán alvás, a testsúlycsökkentés, a savas ételek és a dohányzás kerülése.

Légúti fertőzés

A köhögés a közönséges nátha és az infl uenza kísérő tünete, de egyéb légúti fertőzésekre is utalhat. A meghűléses és vírusos betegségekkel járó orrdugulás és láz heveny tünetei gyorsan lezajlanak, a köhögés azonban általában lassabban múlik el, mint a többi tünet, mert a hörgők és a légcső hosszabb ideig marad érzékeny és gyulladt.

Az egyik legsúlyosabb légúti betegség a tüdőgyulladás (pneumonia), amelyet baktériumok és vírusok egyaránt okozhatnak. A bakteriális fertőzés jellemző tünete a zöldes vagy rozsdaszínű köpet ürítése, amit gyakran kísér láz, hidegrázás, mellkasi fájdalom, gyengeség, fáradtságérzet és émelygés.

A baktériumok által okozott tüdőgyulladást antibiotikummal kezelik, és általában 2-3 hét alatt gyógyul. A tüdőgyulladás egyik formája a mycoplasma pneumonia, mely általában a 40 év alattiakat támadja meg. A COPD-ben szenvedő betegek fogékonyabbak a légúti fertőzésekre, ilyenkor fulladásos rohamok is felléphetnek.

NÉPBETEGSÉG A COPD

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai jelenleg 210 millióra becsülik a COPD-betegek számát, s 2005-ben több, mint 3 millió ember halt meg tüdőbetegség következtében. Ez több, mint az emlőrák és a cukorbetegség okozta halálozás együttesen. Magyarországon félmillióra becsülik a légzőszervi betegségben szenvedők számát, ami a felnőtt lakosság 5%-át jelenti.

Közülük sokan nem is sejtik, hogy mi a bajuk, hiszen kevesebb, mint 20%-uk kerül diagnosztizálásra. A genetikai hajlam, a dohányzás és a környezeti ártalmak mellett a helytelen táplálkozás is a kiváltó okok között szerepel.