Máig emlékszem arra a napra, amikor édesapám zavart mosollyal és azzal a hírrel állított haza, hogy cukorbeteg. Addig azt hittem, ez csak a morbidan túlsúlyos harisnyaszemfelszedő nénikkel fordul elő a nyolcadikról. Három évtizeddel később egy amputált lábbal kevesebb, már nincs mosoly. Túlélés van, minden napért, amikor a reggeli szurinál nyolc és tizenhárom mmol között príma a vércukor, nincs roszszullét, nincs bekómázás, látásvesztés vagy éppen idegroham. A dokik szerint ezzel együtt lehet élni. Ha engem kérdeznek, őszintén: ezzel együtt lehet meghalni.

Apám egy a félmillióból. A statisztika évről évre romlik, és ami még elszomorítóbb: egyre fiatalabb korban, akár serdülőknél is diagnosztizálják ma már a régebben inkább időseket sújtó betegséget. Közel négymillió ember hal meg évente idejekorán a diabétesz következtében. A cukorbaj ugyanis, ha kezelik, önmagában nem halálos – sőt, évekig szinte tünetmentes –, sokrétű szövődményei azonban felőrlik a szervezetet, tönkreteszik a keringést, a veséket és az érrendszert. Az orvostudomány a kezelésre, a megborult anyagcsere minél hatékonyabb helyreállítására helyezi a hangsúlyt, az alternatív gyógyászat a természetes inzulinserkentésre és a megelőzésre. A kettő között pedig ott áll a már beteg vagy veszélyeztetett páciens, akinek fogalma sincs, hogy mekkora bajban van.

Anyagcsere

A cukorbaj alapvetően anyagcsereprobléma. A sejtek elsődleges energiaforrása a szénhidrát, ami glükóz formájában kerül hasznosításra. A glükózt a táplálékkal felvett szénhidrátból alakítja át a szervezet. A tápcsatornából gyorsabban vagy lassabban – ennek a tempónak óriási jelentősége van – felszívódva a glükóz bekerül a véráramba. Most következik a nagy zsonglőrmutatvány: a cukrot megfelelő mennyiségben a sejtekhez szállítani és későbbi felhasználásra elraktározni. Egyszerre átlag két kávéskanálnyi frissen felszívott, vagy raktárakból, például a májból mozgósított cukor szükséges a szervezet működéséhez. Az éppen felesleges szénhidrát glukogén formájában raktározódik. Hogy értsük, mekkora logisztika szükséges mindehhez: egy nagy szelet csokitorta akár tizenöt kanálnyi cukrot is tartalmaz, ennek egy része megy direktben a sejtekhez, nagy része megy a raktárba.

Ha viszont kopog a szemünk az éhségtől, akkor is fent kell tartani a kétkanálnyi cukorszintet. Normál körülmények között naponta negyed kiló cukor képződik a májban. Itt lép be a képbe az inzulin. A sejtek ugyanis csak a hasnyálmirigy által termelt hormonhoz kötődve tudják felvenni és hasznosítani a glükózt. Az inzulintermelés egyrészt csökken a kor előrehaladtával, másrészt huzamos túlterhelés hatására kimerül. A diabétesz éppen ezért sokszor nem is mutatható ki az éhgyomri cukorszint mérésével, mert csak szénhidrátbevitelnél derül ki, hogy elégtelen a hormontermelés (relatív inzulinhiány). Inzulin hiányában vagy az inzulin hatását kifejtő receptorok számának csökkenésekor a sejtek nem képesek felvenni a glükózt a vérből, vagyis emelkedik a vércukorszint. A sejtek éheznek, ezért növekszik a májban a glükózképzés, és megindul az ördögi kör.

Minden szinten

Ráadásul a cukorszállítás mellett az inzulin további fontos anyagcsere-folyamatokban is részt vesz: glükózon kívül aminosavakat és káliumot szállít az izmok és zsírszövetek sejtjeihez, gátolja a katabolikus és serkenti az anabolikus anyagcserét, vagyis a glikogénképzés mellett a zsírsavés fehérjeszintézisben is részt vesz. Ezek együttes borulása összetett módon befolyásolja a metabolizmus működését.

A cukor nélkül maradt, éhező sejteknek energiára van szükségük, ezért vészhelyzetben elkezdik lebontani a kéznél levő zsírsavakat és fehérjéket. Cukor hiányában a bomlás tökéletlen, savas anyagcseretermékek keletkeznek, amelyek lerakódnak a szövetekben. Az elsavasodás, a tápanyaghiány és a fokozott vizeletürítés felborítja a szervezet egyensúlyát, végül kómás állapothoz és halálhoz vezet. Eddig ma már nem fajul a dolog, vércukorméréssel és a tünetek alapján még idejében diagnosztizálható a diabétesz. És megkezdődik a kezelés.

Lekezelés

Sajnos a kezelés gyakran lekezeléssel jár együtt a beteg részéről. Gyógyszerrel, súlyosabb esetben bőr alá fecskendezett inzulinnal pótolják a hiányzó hormont, és minden megy a régi kerékvágásban. Pedig a diabétesz egyetlen gyógymódja a kiváltó okok fordítottja: mozgás az erek és az anyagcsere érdekében, és speciális étrend a szénhidrátok, zsírok és fehérjék megfelelő aránya miatt. Apró előrelépés, hogy a vércukorszint kampányszerű vagy rendszeres mérése kezd meghonosodni, az emberekben tudatosodik a betegség veszélye. A modern gyógyszerek és terápiás eljárások viszont elvonják a figyelmet a fájdalmas tényről: a félvállról vett diabétesz, még ha gyógyszeresen kezelik is, súlyos következményekkel, végtagok elvesztésével, veseelégtelenséggel, agyvérzéssel, vaksággal végződik, inkább előbb, mint utóbb. A javulás, gyógyulás vagy szinten tartás nagyobb részben nem az orvos munkáján, hanem a beteg eltökéltségén múlik.

Étrend és index

A táplálkozástudomány megcsúfolása, hogy a belgyógyászaton jóféle fehér zsömlével állítják be a vércukorszintet. Van másfél zsömlés és egyzsömlés beteg. Pedig az első és legfontosabb alapszabály a cukorbeteg étkezésénél a finomított élelmiszerek kiiktatása. Minden, ami gyorsan és azonnal felszívódik, megterheli a hasnyálmirigyet; a lassan emésztődő, nehezebben lebomló összetett szénhidrátok fokozatos inzulinigénye megkönnyebbülés a szervezetnek. Ezért javasoltak a teljes kiőrlésű gabonák, a hüvelyesek, a rostos ételek, gyümölcsök és zöldségek. A cukorbeteg bibliája a glikémiás index. Minél alacsonyabb egy élelmiszer glikémiás indexe, annál lassabban szívódik fel szénhidráttartalma. „Ne egyen rizst, abban sok a szénhidrát” – mondja a doktor. „Jó, akkor eszem kenyeret” – gondolja a beteg. Pedig szénhidrát kell a sejteknek, csak nem mindegy, hogy mennyi és milyen eloszlásban.

Az lenne a cél, hogy minél kíméletesebb és egyenletesebb legyen a cukrok bevitele és felszívódása. Ennek egyik eszköze a kevesebb, de többszöri – legalább napi ötszöri – étkezés. Fontos a csökkentett zsír- és sóbevitel a megborult zsíranyagcsere és érrendszeri lerakódások, az érszűkület és vérnyomásproblémák miatt. Az élelmi rostok minden szempontból fontosak. Kevesebb hús fogyasztása ajánlott, a fehérje pótlására pedig legjobbak a hüvelyesek: a bab és a lencse, de leginkább a csicseriborsó. Ezeknek alacsony a glikémiás indexe, sok rostot, értékes fehérjét és kevés zsírt tartalmaznak. Az állatorvosi rizsnél maradva: az átlag fényezett rizs indexe 100 körül van, a barna rizs és a basmati rizs akár 50 alatt is lehet. Nem mindegy.

Az érzékeny anyagcsere megkívánja a vitaminok és ásványi anyagok fokozott bevitelét. A rendszeresen fogyasztott friss gyümölcs és saláta mellett erre a célra ajánlottak a kifejezetten cukorbetegeknek szánt, speciális összetételű étrend-kiegészítők. A diétás táplálkozás másik alapszabálya a máj méregtelenítése és védelme, mivel ez a szerv a cukor anyagcsere-folyamatának egyik kulcsa. Fontos az alkohol mellőzése. Ha a cukorbeteg bizonyos alkalmakkor kivételt tesz és iszik egy-egy pohárral, fontos, hogy soha nem éhgyomorra tegye.

DIAGNÓZIS

A 2-es típusú cukorbetegség sajnos sokáig tünetmentes. Első árulkodó jelenség lehet a kínzó szomjúság és szájszárazság, az ezzel járó fokozott, napi 3-4 litert meghaladó folyadékfogyasztás, gyakori vizelés. Viszkető bőrkiütések, éjszakai izzadás, alvászavarok, nehezen gyógyuló sebek és gyulladások, meggyengült immunrendszer, gyakori megfázás már komolyabb figyelmeztető jel. A glükóz anyagcserecsökkenése fáradékonysággal, enerváltsággal is jár.