A kommunikáció és médiatudomány szakra vették föl az idén a legtöbb hallgatót a társadalomtudományi képzési területen. Ez a negyedik legnépszerűbb szak az országban, 3007 nappali tagozatos, első helyes jelentkezővel.

Azt azonban, hogy inkább divatról, semmint a fiatalok média iránti elhivatottságáról van szó, jelzi, hogy a társadalomtudományi területen belül éppen ezen a szakon mondja a legtöbb hallgató, hogy később más szakterületen szeretne dolgozni – mutatott rá Fábri István, az Educatio Nonprofit Kht. vezető elemzője. Tavasszal csaknem nyolcezer hallgatót kérdeztek meg munkavállalási terveiről, és kiderült: hallgatók többsége elégedett a választásával. Csaknem 80 százalékuk saját szakterületén kíván elhelyezkedni, 18 százalékuk ahhoz közeli pályán dolgozna, és mindössze 3,8 százalékuk keresne teljesen más területen állást.

Fábri István azt mondja: azokon a területeken magas a pályát elhagyni szándékozók aránya, ahol nagyobb a bizonytalanság az elhelyezkedést illetően. A társadalomtudományi, a bölcsészettudományi és a pedagógiai képzéseken résztvevő hallgatók 17–32 százaléka úgy véli, valószínűleg vagy biztosan nem talál szakterületének megfelelő munkát.

Éppen ezeken a képzéseken is tervezi a pályaelhagyást a legtöbb hallgató, bár arányuk nem mondható magasnak: 8-9 százalék. Fábri István megjegyezte: ezek a számok inkább a hallgatók szakmai elhivatottságáról árulkodnak, a valóságban valószínűleg ennél magasabb lesz a pályaelhagyók aránya (egy másik kutatás során ezt is hamarosan vizsgálni fogják: a 2-3 éve végzettek pályájának alakulását veszik majd górcső alá).

Viszonylag magas a nemzetvédelmi és katonai pálya helyett valami egészen mást választani szándékozók aránya is (7 százalék), annak ellenére, hogy itt a hallgatók meglehetősen biztosnak gondolják a szakterületükön belüli elhelyezkedési lehetőséget (93 százalék). Fábri István szerint – a kommunikáció szakhoz hasonlóan – itt is arról lehet szó, hogy a szakterület népszerűsége megugrott az utóbbi időben, ám a hallgatók egy része mégsem igazán elkötelezett a pálya iránt.

A legelhivatottabbak a művészeti képzésekre járó fiatalok – közöttük lényegében senki nem dédelget pályaelhagyási szándékot (teljesen máshol mindössze 0,7 százalékuk dolgozna). Az orvosi és egészségtudományi területen tanulók több mint 90 százaléka is a pályán szeretne maradni. Meglehetősen elkötelezettek az agrártudományi és az informatikai képzésre járók is, csaknem 90 százalékuk szeretne szakterületén maradni.

Fábri István megjegyezte: a magasabb évfolyamokon sem változik a kép, nem emelkedik a pályaelhagyók aránya, viszont idővel egyre több hallgató gondolja úgy, hogy szűken vett szakterületétől távolabb fog tudni elhelyezkedni.